Európa is a Holdra készül

A Hold izgalmas célpont mind tudományos szempontból, mind a jövőbeli űrbányászat szempontjaiból, így számos nemzet űrhivatala igyekszik megvetni a lábát a felszínén. Az Európai Űrhivatal ugyan a szó szoros értelmében nem nemzeti, mégis hasonló kategóriába sorolható, bár nem összevethető például a NASA-val.

Az ESA költségvetése 7,68 milliárd euró, míg a NASA 25,38 milliárd dollárból (ez 24,56 milliárd euró) gazdálkodhat, a Kínai Űrhivatalé valahol a kettő között lehet. Bár az ESA anyagilag nincs igazán elengedve a nagyon komoly vágyakhoz, ám mindig is az együttműködésekben volt az erőssége. Valószínűleg a holdi terveit is ez segíti majd.

A Thales Alenia Space nevű magáncég 40 éve foglalkozik a legmodernebb űrtechnológiákkal. Többek között a ma már létfontosságú Copernicus Föld-megfigyelő program 12 küldetéséből 11-ben részt vesz, így a jól ismert Sentinel-műholdcsalád is hozzájuk köthető. Bátran kijelenthetjük, hogy nagy tapasztalatú és tudású cégről van tehát szó, amelyre jó szívvel bízhatja az ESA az egység tervezését és készítésének irányítását. E feladatokban számos más európai cég is részt vesz majd.

Az ESA holdi automata űreszközét Argonaut névre keresztelték, feladata pedig igen sokszínű lesz. Az Argonautot számos küldetésre tervezik, alkalmas lesz teherszállításra, infrastruktúra szállítására, áramellátót, rovert, ott dolgozó űrhajósok számára ellátmányt, vagy tudományos berendezést is eljuttathat majd a Hold felszínére. Az űrjárművet egy Ariane-6-os nehézrakéta indítja majd útnak, a tervek szerint a 2030-as évek elejétől kezdődően, rendszeresen.

Az űreszközt igen ellenállónak tervezik, az élettartama 5 év lehet, képes lesz ennyi időn át elviselni az extrém holdi körülményeket (a nappali megvilágításban +120 Celsius-fok, az éjszakai sötétségben -130 Celsius-fok lehet kísérőnk felszínén). Ez egyúttal azt is jelenti, hogy az egység gyakorlatilag a Holdon bárhol landolhat majd, az odaút pedig az aktuális igényektől és pályatervektől függően 1 héttől egy hónapig terjedő időt igényelhet majd. Az egység nagy pontossággal tud majd egy megadott helyen landolni, a Hold körül kiépítendő kommunikációs-navigációs műholdrendszer, a Moonlight segítségével.

Az Argonaut három fő részből áll: leszállóegység, teherplatform, illetve maga a hasznos teher. A teherplatform lesz az, amiben az űrjármű sikerének titka rejlik majd, hiszen ez lesz képes befogadni a számtalan különböző eszközt, hasznos terhet.

Az űreszköz nevét az Apollo – Artemis görög mitológiai nevek hagyománya alapján adták: a mítosz az Argó hajón, Jászón vezetésével az aranygyapjú megszerzéséért elindult argonauták legendás és kalandos útját meséli el. Az argonauták közt olyan legendás alakok voltak, mint Orfeusz, Nesztór, Héraklész vagy Thészeusz, talán pont a csapat sokfélesége miatt választották ezt a nevet az ESA szakemberei.

Az ESA részt vesz mind a Hold körüli Gateway (Átjáró) űrállomás, mind az embereket szállító NASA űreszköz, az Orion programjában, az Argonaut e programok független kiegészítőjeként működhet majd. A tervek szerint a következő évtizedben 5 útja lehet az Argonautnak, összehangolva az ESA robotikus és emberes holdkutatási céljaival.