Reggelente tényleg más színben látjuk a világot

Ha az embert valami negatív élmény éri, gyakran hallja azt a tanácsot, hogy aludjon rá egyet, reggelre nem tűnik majd olyan rossznak a helyzet – egy új kutatás igazolta is ezt.

Egy újonnan, a BMJ Mental Health folyóiratban közzé tett tanulmányban arra jutottak, hogy a legjobb reggelente a kedvünk, a legrosszabb pedig éjfél felé. A kutatásban közel 50 ezer felnőtt adatait elemezték azzal a céllal, hogy bizonyos mentális állapotok, hangulatok (pl. szorongás, jóllét, magány érzése, stb.) esetében felmérjék, mely napszakhoz köthetőek leginkább. A kutatás során 2 éven át gyűjtöttek adatokat az alanyoktól. Konkrét kérdésekre kellett válaszolniuk az alanyoknak, amelyben kifaggatták őket mind a negatív, mind a pozitív érzéseikről.
Úgy tűnik, hogy reggelente, ébredés után a legjobb a kedvünk, ekkor nézünk a világra a leginkább pozitívan. Bár a hét napjai és az évszakok is beleszólnak a hangulatunkba, de általánosságban elmondható, hogy a nap során fokozatosan veszítjük el pozitív gondolatainkat. A legmélyebb gödröt az éjfél körüli időszak jelentette a felmérés szerint. Ezek az adatok egybecsengenek a lelki elsősegély-szolgálatok hívási időpontjainak adataival is.
Érdekes módon a hét napjai közül – bár ez esetben kevésbé volt hangsúlyos az eredmény – a hétfő volt a mentális egészségünk szempontjából a legjobb napunk, és hasonlóan jó volt a péntek és a vasárnap is. A legrosszabb e tekintetben a kedd és a szerda volt. Nem volt azonban befolyása a hét napjainak arra, hogy mennyire érezzük magányosnak magunkat.
A hétfő szokatlanul pozitív érzései kapcsán a kutatók megjegyezték, hogy ez az eredmény ellentétben áll azzal a ténnyel, hogy az öngyilkossági kockázat is hétfőn a legmagasabb. Azonban az már a mostani kutatással is összhangban volt, hogy a hétköznapokon egyforma magas szintű marad ez a kockázat, és csak a hétvégére (péntektől vasárnapig) csökken le. A boldogságérzés és az elégedettség is hétvégén volt a legerősebb.
A héten belüli változásnál jóval erőteljesebben mutatkoztak meg az évszakos változások. A tél bizonyult itt a mélypontnak, ha ehhez viszonyítják a többi évszakot, akkor mindegyikben jobb volt a hangulat, elégedettebbek voltak életükkel az alanyok, gyengébbek voltak a depressziós és szorongásos tünetek. A legpozitívabbnak, és ezen valószínűleg senki se csodálkozik, a nyár bizonyult. Azonban azt az évszak se befolyásolta, hogy egy napon belül miképpen is változott a hangulatunk.
A napi változást megmagyarázhatja a hormonális változás, ami a nap során zajlik bennünk. Ezek egy részét a belső biológiai óránk szabályozza (pl. kortizol), mások pedig külső hatásoktól (pl. napfény, légszennyezés, zaj, hőmérséklet) is függenek. Emellett azonban azt is fontos figyelembe venni, hogy az emberek általában meghatározott napi tevékenységeket követnek, és ennek is lehet befolyása a hangulatra. A kutatók szerint az eredményeiket, mivel rengeteg adaton alapulnak, érdemes volna figyelembe venni akár a közegészségügyi tervek során is.