Dinoszaurusz-csontban mutattak ki kollagént
A kollagénről eddig úgy véltük, nem tud fennmaradni az évmilliós kövületekben.
A kollagénről eddig úgy véltük, nem tud fennmaradni az évmilliós kövületekben, azonban egy új kutatásban mégis sikerült kimutatni. A Liverpooli Egyetem vezette kutatócsoport egy kacsacsőrű dinó, egy Edmontosaurus keresztcsontjában bukkant rá e rendkívül fontos fehérjére, a kutatás eredményét az Analytical Chemistry folyóiratban mutatták be. A felfedezéssel nemcsak a régi vita végére tettek pontot a kutatók, de új utakat nyitottak meg az ősmaradványok vizsgálatában is.
A csontokban lévő rengeteg kollagén az élőlény pusztulását követően elkezd lebomlani, azonban ha kellően nagy termetű egy állat, és így nagyok a csontjai is, ez a folyamat tovább tarthat. Számos szakember úgy gondolta, hogy megfelelő technológia révén sikerülhet kimutatni ennek nyomait. Kollagénszerű anyagot már az 1960-as évek végén is találtak dinoszauruszcsontban, illetve elektronmikroszkópos felvételen sikerült megjeleníteni a kollagénrost szálát 1999-ben egy T. rex csontjában. Számos hasonló példa van arra, hogy valamiféle nyomot találtak, azonban ezek esetében nem lehetett bizonyítani, hogy valóban a kövület egykori építőelemét látták-e meg.
A kutatók többféle technológiával vizsgálták a csontokat: (ATR)-FTIR spektrometria, XPol mikroszkópia, ezeket még kétféle tömegspektrometriai módszerrel egészítették ki. Összehasonlításul egy pulyka csontját és egy marha kollagénjét is megvizsgálták hasonló módszerrel. A pulykacsontot hőhatásnak tették ki – ez bevett módszer arra, hogy a fosszilizáció során lejátszódó folyamatokat szimulálják.
A különféle módszerek segítségével végzett vizsgálatok mind azt mutatták, hogy a dinoszauruszcsontban található kollagén nem utólag került bele, hanem valóban a csont egykori tulajdonosáé volt. Ez azt jelenti, hogy igenis előfordulhat még több tízmillió év elteltével is kollagén egyes csontokban, és nem későbbi szennyeződés eredményeként került oda.
Az XPol módszere ráadásul alkalmas arra, hogy segítségével korábban gyűjtött csontokban kimutassák a kollagént tartalmazó részeket. A kutatók szerint innen csak egy lépés vezet ahhoz, hogy más típusú fehérjéket is megtaláljanak.
Új dinoszauruszfajt találtak Dél-Amerikában
A Chadititan calvoi hét méter hosszúra nőhetett meg.
Az agyunkban van a desszertgyomrunk
Desszertgyomornak csúfolt az a képességünk, hogy miután degeszre ettük magunkat az ebéddel, még be tudunk falni nem kevés süteményt is.
Negyven percig működött a holdra szállt magyar műszer
Bár nem tudta teljesíteni eredetileg tervezett feladatát, még így is történelminek tekinthető a Puli Vízszimatoló küldetése.
Szupernóva hatott volna egyes vírusokra?
A Tanganyika-tó halait 2-3 millió éve vírusok sokasága támadta meg – egy új, eléggé vad elképzelés szerint ezek egy szupernóva hatására alakulhattak ki.
Lelassult a várható élettartam növekedése Európában
A lassulást 2011-től észlelték a szakemberek, és az okait is sikerült kideríteni.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
