Leopárd méretű hiénaféle uralta egykor Egyiptom állatvilágát
Az oligocén korban élt csúcsragadozó a már kihalt hiénafogúak családjába tartozott, egy közel teljes koponya maradt utána, amelyre egyiptomi kutatók bukkantak rá.
Fajjúm oázisát leginkább a régészeti leleteiről ismerjük, az kevéssé köztudott, hogy a története sokkal régebbre nyúlik az ókornál. Ide tartozik a jól ismert Wadi Al-Hitan (Cetek Völgye), ami világörökségi védelmet élvező helyszín, de az eocén-oligocén korokban élt hiénafogúak széles tárházát is sikerült már e régióban feltárni.
E nagyszerű felfedezések sorába illik az újonnan megtalált ősállat, amelyet Bastetodon syrtos névre kereszteltek a szakemberek. A ragadozó koponyája kiváló állapotban maradt fenn, megőrizve eredeti felépítését, alakját.
A koponya nagyjából akkora, mint egy hiénáé, hegyes fogakkal és igen erős állkapcsokkal, ez arra utal, hogy az állatnak erős harapása lehetett. Ezt egyébként egy csúcsragadozótól joggal várhatja el az ember. A hiénafogúak uralták Afro-Arábia állatvilágát egészen addig, míg az oligocén végén más, ideérkező ragadozók át nem alakították a táplálkozási láncot. Ebben az időszakban a mi majomszerű elődeink épp csak elkezdték saját útjukat járni.
A Bastetodon koponyájára a Dzsebel Katrani-formációban (Jebel Qatrani), egykori dús erdőség maradványai közt bukkantak rá. Itt már korábban feltártak főemlősöket, rágcsálókat, szirtiborzféléket, vízilóra hasonlító, vagy épp orrszarú-szerű patásokat, illetve ormányosokat is a már említett hiénafogúakon túl.
A kőzet korát 30 millió évesnek határozták meg, így az ősragadozóról is elmondható, hogy ekkor élt. A koponyát mikroCT-vel és lézeres mérésekkel beszkennelték és ez alapján 3D modell készült róla, amelyen azután méréseket végezhettek, és rekonstruálhatták, miként nézhetett ki az állat.
A koponya nagysága alapján kétféle modell szerint is becsléseket végeztek arra vonatkozóan, hogy mekkora is lehetett voltaképp az állat. Úgy találták, nagyjából egy mai hiéna, illetve egy leopárd nagyságát érhette el. Ez a közepes termetű, 27 kilós (19 illetve 36 kiló volt a kétféle modellszámítás adata) ragadozó állkapcsi izomzata és fogazata is arra mutatott rá, hogy erőteljes harapású kizárólagos húsevőről van szó. Az állatnak viszonylag rövid, macskaszerű orra volt, emiatt is kapta a nevét az egyiptomi macskafejű istennőről, Básztetről.
A hiénafogúak közt voltak a bolygónk legnagyobb szárazföldi ragadozó emlősei, így a 22-23 millió éve élt Simbakubwa, amely nagyobb volt, mint a ma élő jegesmedvék, vagy a hasonló nagyságú Megistotherium, amely 12-19 millió éve élt, de valószínűleg dögevő lehetett. Az ehhez képest szerénynek tűnő Bastetodon azonban így is kora és élőhelye csúcsragadozója volt.
Így segítenek a magyar horgászok a kutatóknak
Vajon mennyire ismerik a köröttük lévő élővilágot a pecások?
Koszosabb űrállomások segíthetik az űrhajósok egészségét
Az űrhajósok gyakran szenvednek az immunrendszer problémái okozta egészségügyi gondoktól, egy új kutatás arra jutott, hogy egyszerűen túl tiszta környezetben élnek.
Újabb vizsgálat bizonyítja a Covid pusztító erejét
Az adatok alapján a gyógyulás után még 30 hónappal később is jelentősen nagyobb volt a kockázata további súlyos egészségi problémáknak.
Így hat a dohányfüst házi kedvenceinkre
A passzív dohányzás nem csak az emberek esetében veszélyes.
Az esőerdő sem jelentett akadályt az embernek
Mintegy 150 ezer éve a modern ember már képes volt a sűrű, afrikai esőerdőben is fenntartani magát, ez sokkalta régebbi időpont, mint az eddigi bizonyítékok sugallták.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
