Beléptünk az MI-ügynökök és mesterséges influencerek korszakába

MI-ügynökök

Képzeljük el ahogy Anna reggel 6-kor felébredt, az MI-ügynöke már lefoglalta a reggeli kávézáshoz ideális asztalt a kedvenc kávézójában, és friss híreket szűrt össze az érdeklődési köre alapján. A háttérben zajló algoritmusok időt takarítanak meg neki – egy láthatatlan kéz segíti a mindennapjait.

Az olyan megoldások, mint a Google Assistant, már most képesek emlékeztetőket kezelni, telefonhívásokat lebonyolítani és proaktívan reagálni a felhasználói igényekre, ezzel időt és energiát spórolva. Az MIT 2023-ban végzett kutatásai szerint az automatizált MI-rendszerek naponta átlagosan 3 órát takarítanak meg egy irodai dolgozónak.

Az MI-ügynökök ereje azonban nem pusztán az összetett feladatokban rejlik. Gyakran a háttérben, láthatatlanul működnek, és a legapróbb részletekben nyújtanak óriási segítséget. Vegyük például a Make nevű szoftvert: ez az eszköz lehetővé teszi, hogy különböző alkalmazások között automatizáljuk a munkafolyamatokat. Egy új e-mail érkezésekor a Make automatikusan hozzáadhatja az adatokat egy táblázathoz, vagy értesítést küldhet egy üzenetküldő platformon. Bár egyszerűnek tűnik, az ilyen apró automatizációk jelentősen csökkenthetik a manuális munka terheit, és segítenek a hatékonyabb munkavégzésben.

Az ilyen rendszerek nemcsak technológiai eszközök, hanem olyan segítők, amelyek csendben átalakítják a hétköznapokat, Legyen szó egy álomutazás aprólékos megtervezéséről vagy egy mindennapi e-mail kezeléséről, az MI-ügynökök láthatatlanul támogatnak minket.

MI-influencerek

Eközben a mesterséges influencerek a közösségi média színpadán egyre nagyobb szerepet kapnak, újraértelmezve, hogyan teremthetnek kapcsolatot a márkák a közönséggel.

A nemzetközi színtéren Lil Miquela a terület egyik legismertebb képviselője.

Rendszeresen oszt meg tartalmakat az Instagramon, amelyek divatot, életmódot és társadalmi kérdéseket érintenek. Lil Miquela 2023-ban a Pradával való együttműködésével egy olyan hullámot indított el, amely a márka online elérését 20%-kal növelte. Japánban Imma, egy szintén digitális személyiség, a minimalista divat kedvelőinek körében vált népszerűvé, míg Dél-Koreában Rozy, az első virtuális K-pop sztár, egyszerre szólítja meg a technológia és a popkultúra rajongóit.

Magyarország sem marad ki a technológiai forradalomból. Bíró Ada 2024-ben debütált a Duna TV Delta műsorában, mint az első magyar MI-alapú műsorvezető. Habár jelenléte elsősorban a televízió képernyőre korlátozódik, saját Facebook-oldalán is aktív, ahol rendszeresen posztol. Ez jól mutatja, hogy az ilyen karakterek nemcsak a közösségi médiában, hanem a hagyományos médiumokban is új szerepeket töltenek be, megkérdőjelezve a megszokott formátumokat.

Kezdetben az ilyen digitális személyiségek megalkotása jelentős beruházást követelt, Lil Miquela és Imma fejlesztése például százmillió forintos nagyságrendű projekt volt. Azonban a technológia fejlődésével most már sokkal alacsonyabb költséggel hozhatók létre hasonló digitális személyiségek.

A mesterséges influencerek legnagyobb előnye, hogy pontosan azt az üzenetet közvetítik, amelyet a mögöttük álló márkák megálmodtak. Emellett kifinomult kommunikációjukkal és hibátlan megjelenésükkel képesek olyan célcsoportokat elérni – különösen a fiatalabb, technológia-orientált generációkat –, akiket a hagyományos hirdetési eszközökkel nehezen lehet megszólítani. Nem véletlen, hogy egyre több vállalat választja őket reklámarcnak.

Ezek a digitális személyiségek sosem fáradnak el, sosem hibáznak, és egyszerre több millió embert érhetnek el különböző platformokon, miközben a marketing kampányok költséghatékonyabbak és eredményesebbek is lesznek. Az MI-influencerek térnyerése jól példázza, hogy a technológia és a kreativitás miként formálja át a reklám és a közösségi média világát szerte a világon.

Mindez ugyanakkor nemcsak izgalmas, hanem komoly kérdéseket is felvet. A komolyabb MI-ügynökök döntéshozatali folyamatait gyakran olyan gépi tanulási algoritmusok irányítják, amelyek működése a hétköznapi felhasználók számára sokszor átláthatatlanok.

Ez nemcsak technológiai, hanem etikai kihívásokat is teremt.

Gondoljunk csak arra a helyzetre, amikor egy orvosi diagnosztikai MI – annak ellenére, hogy az orvosi szabályok miatt nem közölhet téves adatokat közvetlenül – olyan javaslatokat generál, amelyek befolyásolhatják az orvos döntéseit. Ezért alapvető fontosságú, hogy az ilyen rendszerek megbízhatóak és ellenőrizhetők legyenek.

Hasonló dilemmák jelennek meg a mesterséges influencerek esetében is. Egy kifinomult MI-alapú digitális személyiséggel képes lehet az alkotó manipulatív vagy félrevezető üzeneteket terjeszteni, ha azok az alkotó érdekeit képviselik. Ezek a technológiák nemcsak az érzelmekre hathatnak, hanem megkérdőjelezik, hogyan viszonyuljunk a valósághoz és az online tartalmak hitelességéhez.

Az MI előnyei tagadhatatlanok. Az automatizált folyamatokat, gyorsabb döntéshozatalt és folyamatos rendelkezésre állást kínálnak. Egy jól programozott MI-ügynök képes hatékonyabbá tenni a munkafolyamatokat, míg a mesterséges influencerek forradalmasítják a marketinget, új és kreatív módokat kínálva a célcsoportok elérésére. Mindazonáltal, ahhoz,  hogy ezek a technológiák az emberiség javát szolgálják, felelősségteljes fejlesztésre és átgondolt szabályozásra van szükség. Nemcsak a fejlesztőknek, hanem a döntéshozóknak és a felhasználóknak is fontos szerepe van abban, hogy az MI ne manipuláció, hanem a fejlődés eszköze legyen.

Vajon Anna holnap reggel is örülni fog az MI-ügynöke ajánlásainak – vagy egy napon észreveszi, hogy az algoritmusok irányítják az életét? A válasz nem a technológiában, hanem bennünk rejlik.