Eljöhet az a nap, amikor az űrszemét a légi közlekedést is veszélyeztetni fogja

Számtalan kutatás foglalkozott azzal a nagyon is valós problémával, hogy mi történik, ha a Föld körül keringő űrjárművek ütköznek, már azt is megvizsgálták, miként hat a légkörre a visszatéréskor elégő űrjármű. Nemrégiben a Brit-Columbiai Egyetem kutatótriója a Scientific Reports  folyóiratban publikált tanulmányában azt mérte fel, miféle hatása lehet a normál légi forgalomra a légkörbe zuhanó, nem működő műholdaknak.

2023-ban 212 sikeres indítás zajlott, ám ezek több mint felét, 128 rakétát (illetve annak egy-egy részét) magára hagyták, hogy valamikor majd visszahulljon. 2024-ben 263 rakétaindítás volt, és egy rakétával nagyon sok esetben műholdak sokaságát állítják pályára – gondoljunk például a hírhedt Starlinkekre, vagy más hasonló feladatot ellátó kommunikációs műholdakra.

A legtöbb rakétát az USA (158) és Kína (68) indította. Ennyi indítást követően 120 rakéta (ill. ezek egy része) maradt Föld körüli pályán, 2300-ra növelve a magára hagyott, irányíthatatlan visszatérésére váró rakéták mennyiségét. (A videó Berlinben készült 2025. február 19-én hajnalban, egy Falcon-9 rakéta légköri visszatérését csodálhatta meg a német főváros korán kelő lakossága…)

A körülöttünk keringő, már nem működő műholdakon túl számos, a rakétákból Föld körüli pályán maradt darab is van odafenn, nem beszélve a korábbi ütközések nyomán keletkezett törmelékről. Bár maguk a műholdak is problémát jelentenek a légkörbe lépve, a súlyosabb gondot a rakétadarabok jelentik, ezek ugyanis kevésbé képesek elégni visszatéréskor.

Az űrforgalom és a légi forgalom elemzésével a kutatók arra jutottak, hogy évi 26 százalék esélye lehet annak, hogy egy űrből visszahulló törmelék olyan földrajzi helyen lépjen az alsóbb légkörbe, ahol jelentős légi forgalom van.

Ne gondoljuk, hogy ez valami újdonság: 2022-ben spanyol és francia légi forgalmi irányítók kényszerültek légtérlezárásra egy visszatérő, 20 tonnás kínai rakétadarab miatt. Ez 645 repülőgép esetében okozott átlag fél órás kését a térségben, és zsúfoltságot a lezárt légtérrel szomszédos területeken. Érdemes azt is megjegyezni, hogy nemcsak a rakétaindítások száma nő, hanem a légi forgalom is legalább ilyen mértékben megugrott.

A visszatérések sajnos a legtöbb esetben még irányíthatatlan visszatérést jelentenek. Ez azzal jár, hogy nem lehet pontosan megmondani, hol is lép a légkörbe a kérdéses űreszköz-darab, hol ég el, mennyi ég el belőle, és milyen utat jár be eközben. Ezt nagyban befolyásolja a légkörünk pillanatnyi állapota, amit a napszél, napkitörések is alakítanak.

Itt tehát olyan tényezőkről van szó, amelyek sok bizonytalanságot hordoznak, emiatt nem tudnak pontos és minden esetben precíz előrejelzést készíteni a visszatérés útjáról. A dologhoz az is hozzátartozik, hogy akár több darabra is szétszakadhat egy-egy visszatérő rakétatest, így pedig a veszély is megnő.

Szintén számításba kell venni az indításkor bekövetkező balesetek lehetőségét – gondoljunk csak az alig néhány hete lejátszódó, a karibi térséget átrepülő óriási törmelékzuhatagra és annak földet érő részére . Ez esetben nemcsak látványossággal járt a felizzó törmelék, hanem a szigetekre visszahullott darabok kisebb épületkárokat is okoztak. Az még nem világos, hogy környezeti károk is keletkeztek-e. Ebben az esetben is szükség volt a légi forgalmi irányítás azonnali közbelépésére: a robbanást követően el kellett terelni a forgalmat e szigetek felett is.

Habár annak a konkrét esélye, hogy egy lezuhanó űrjármű-darab pont egy repülőgépbe csapódjon igen kicsi, ám mégis muszáj foglalkozni egy potenciálisan sok halálos áldozattal járó eshetőséggel. A kutatók számításai szerint 1 a 430 ezerhez egy ilyen ütközés esélye. Ez tényleg nem sok, de nem is nulla, holott lehetne az is.

Az űreszközök tervezésekor kell gondolni az irányítható visszatérésekre, ezzel mindennemű ilyen problémát megelőzhetünk. Ez persze pénzbe kerül, így amíg nincs a mainál sokkal szigorúbb, mindenkire vonatkozó nemzetközi szabályozás, nem sok haladásra számíthatunk. Kérdés, hogy a világ, s főként a nagy űrnemzetek jelenlegi politikai helyzete alapján valaha is számíthatunk-e ilyesmire…