Lelassult a várható élettartam növekedése Európában

A The Lancet Public Health folyóiratban tette közzé kutatási eredményeit az az óriási kutatócsoport, amely évtizedeken át vizsgálta a várható életkort. A 16, klasszikusan az európai gazdasági térségbe tartozó országot érintő kutatást az East Anglia Egyetem ismertette. Hazánk és más, az egykori kommunista érdekszférába tartozó ország nem szerepelt benne, mivel a kutatási időszak kezdetén még nem tartoztunk a kérdéses országcsoportba.

A kutatók arra jutottak, hogy az okok főként az étkezésben, az elhízásban, a fizikai inaktivitásban rejlenek, de a covid is hozzájárult a folyamathoz.

A legnagyobb romlást Anglia könyvelhette el. Ahhoz, hogy időskori éveinket meg tudjuk hosszabbítani, már fiatalabb korban is egészségesebb életmódot kellene követnünk, és a kormányzatoknak is többet kellene áldozniuk a közegészségügyre.

„Az orvostudomány és a közegészségügy fejlődése a 20. században azt eredményezte, hogy évről évre nőtt az emberek várható élettartama. Azonban ma már más a helyzet” – mondta el Nick Steel professzor, a Norwichi Orvosegyetem vezető kutatója. „1990-2011. között a szív- és érrendszeri betegségek, valamint a rákok terén elértek miatt a várható élettartam jelentősen javult. Azonban 2011-től ez a sok évtizedes javulás lelassult, országonként igencsak eltérő mértékben.”

2011-19. között a szív- és érrendszeri betegségek járultak hozzá leginkább a lassuláshoz, a covid 2019-21. között, nem meglepő módon kimondottan csökkentette a várható élettartamot. 2011 után valószínűleg már nem javultak tovább a legfőbb rizikófaktorok (elhízás, magas koleszterinszint és magas vérnyomás), hiába váltak hatékonyabbá a gyógymódok, ezek se tudták ellensúlyozni az életmódi problémák hatását.

Norvégia, Izland, Svédország, Dánia és Belgium még 2011 után is jobb eredményeket tudott felmutatni, annak köszönhetően, hogy ezekben az országokban a kormányzati politika féken tudta tartani az életmódi ártalmakat.

Bár a helyzet távolról sem tűnik jónak, azért reményt is adnak az eredmények. Ha a rizikófaktorokat sikerül csökkenteni – és ehhez megfelelő egészségpolitikára van szükség, akkor a javulás visszaállítható. „A kutatás megerősítette, hogy a megelőzés az egészséges társadalom sarokköve” – tette hozzá Sarah Price, a brit Nemzeti Egészségügyi Szolgálat közegészségügyi igazgatója.