Az agyunkban van a desszertgyomrunk

A Max Planck Anyagcserekutató Intézet szakemberei arra jutottak vizsgálataikkal, hogy a „desszertgyomor” az agyunkban van. Ez ugyan sejthető volt, azonban a kutatók most rábukkantak a felelős sejtcsoportra is: azok az idegsejtek teszik lehetővé, hogy jóllakottan is befaljunk egy sütit, amelyek a jóllakottságot magát jelzik.

Mind az egerekben, mind az emberekben a béta-endorfin segítségével már a puszta látvány aktiválja azt az idegi útvonalat, amely a desszertgyomorhoz vezet. Ennek az az evolúciós oka, hogy a cukor gyors energiát nyújt. Ha pedig gátolják ezt az idegi útvonalat, az akár új elhízás elleni terápiát is jelenthet.

A kutatók elsőként egerek cukorra válaszul adott idegi reakcióit vizsgálták, és kiderült, hogy az egerek pont úgy, ahogy mi is, jóllakottan is esznek édességet. Az agyuk vizsgálata feltárta, hogy a POMC nevű idegsejtek rögtön aktiválódtak, amint az egér cukorhoz jutott, és az idegsejtek aktivitása megnövelte az étvágyukat. Amikor a jóllakott egér cukrot fogyaszt, ezek az idegsejtek nemcsak olyan molekulákat bocsátanak ki, amelyek a jóllakottságot jelzik, hanem béta-endorfint is.

Az endorfinok a szervezet által előállított, opioid-jellegű jelzőmolekulák, amelynek hatása is hasonlít a kívülről bevitt ópiumszármazékokéhoz, ám rengeteg élettani és idegi folyamatban van kulcsszerepük. Bár alig 50 éve fedezték fel őket, ma már jól tudjuk, mennyire fontosak.

A béta-endorfin az egerekben azután más idegsejtekhez kapcsolódva a jutalomérzetért felelős kapcsolót is megnyomja, így ennek hatására fal tovább az egér. A vizsgálatokból kiderült, hogy csak akkor kapcsolt be ez az idegi útvonal, ha cukrot kaptak az egerek, de például normál étel vagy zsíros falatok miatt már nem.

Az is kiderült, hogy az egerekben már a cukor elfogyasztása előtt, amint érzékelték a cukrot, amint az a szájukba jutott, aktiválódtak ezek az idegsejtek, a cukor elfogyasztásával aztán fokozódott az aktivitás. Az útvonal blokkolásával elérték a kutatók, hogy az egér visszautasítsa a cukrot – azonban kizárólag abban az esetben, ha egyébként már jóllakott. Éhes egerekben mit sem ért a béta-endorfin blokkolása.

A kutatók emberekkel is végeztek vizsgálatokat, amelyek során az agyi aktivitást mérték, miközben az önkéntesek egy szívószálon cukoroldatot kaptak. Az embernél pontosan ugyanaz az agyi régió aktiválódott ennek hatására, mint az egereknél, és hasonlóképp az emberben is sok opiát-receptor található a jóllakottságot jelző központ közelében. Ennek evolúciós szempontból van jelentősége, hiszen így a ritkán hozzáférhető cukorból bármikor képes lehet egy állat és persze az ember is fogyasztani, nem vész kárba ez az értékes energiaforrás.