Új dinoszauruszfajt találtak Dél-Amerikában
A Chadititan calvoi hét méter hosszúra nőhetett meg.
Korábban ismeretlen dinoszauruszt írtak le Latin-Amerika déli csücskében talált maradványok alapján. Az új faj a Chadititan calvoi nevet kapta, és a Titanosaurus nem hatalmas, hosszúnyakú növényevői közé tartozott.
A kutatók egy ősi lagúna 78 millió éves ökoszisztémáját tárták fel, munkájuk részeként pedig összesen 423 darab, több száz különböző állathoz tartozó fosszíliát fedeztek fel. Amint a National Geographic beszámolt róla, ezek között szerepeltek teknős, hal, csiga, illetve dinoszaurusz maradványok is.
A több mint 400 lelet közül 20 tartozott a Chadititan calvoihoz, amely állat mintegy hét méter hosszúra nőhetett.
A titanoszauruszok között ez meglehetősen kicsinek számított, egyes fajai ugyanis meghaladhatták a 30 méteres hosszt és a 60 tonnás tömeget is.
A titanoszauruszok a mai Dél-Amerika területén voltak a legelterjedtebbek, ám a világ többi részén is éltek fajaik. Nemrég például Erdélyben talált fosszíliák alapján azonosították két új faját, amelyek a Petrustitan hungaricus és az Uriash kadici nevet kapták.
Jelenlegi ismereteink szerint a titanoszauruszok a legtovább fennmaradó dinoszauruszfajták közé tartozhattak, és ők lehettek az utolsó fennmaradt hosszúnyakú növényevők a bolygón, amikor becsapódott a dinoszauruszok korának végét jelentő aszteroida.
Így segítenek a magyar horgászok a kutatóknak
Vajon mennyire ismerik a köröttük lévő élővilágot a pecások?
Koszosabb űrállomások segíthetik az űrhajósok egészségét
Az űrhajósok gyakran szenvednek az immunrendszer problémái okozta egészségügyi gondoktól, egy új kutatás arra jutott, hogy egyszerűen túl tiszta környezetben élnek.
Újabb vizsgálat bizonyítja a Covid pusztító erejét
Az adatok alapján a gyógyulás után még 30 hónappal később is jelentősen nagyobb volt a kockázata további súlyos egészségi problémáknak.
Így hat a dohányfüst házi kedvenceinkre
A passzív dohányzás nem csak az emberek esetében veszélyes.
Az esőerdő sem jelentett akadályt az embernek
Mintegy 150 ezer éve a modern ember már képes volt a sűrű, afrikai esőerdőben is fenntartani magát, ez sokkalta régebbi időpont, mint az eddigi bizonyítékok sugallták.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
