A cicaterápia épp olyan jó lehet, mint a kutyaterápia

Elképesztően sok kutatás igazolta már, hogy egy társállat nagyon sokat javít az ember életminőségén, és ez különösen igaz az elmagányosodó idősebbekre, a nehezen megközelíthető gyerekekre, vagy az elesettekre, betegekre. Ezen alapulnak azok a módszerek, amelyeknek köszönhetően egyes fejlettebb országokban mindennapos dolognak számít, ha kutyákkal, vagy ritkábban macskákkal felszerelt emberek látogatnak idősotthonokba, kórházakba és hasonló intézményekbe.

Ezek az állatok (megfelelő higiénés követelményeknek eleget téve) felpezsdítik az idősek, kisgyerekek, vagy betegek életét a jelenlétükkel, és jótékony hatásuk is kézzel fogható. A terápiás kutyákat ma már egyetemek is alkalmazzák a stresszben élő hallgatók jobb kedvre derítésében. No de vajon a cicák is megfelelnek e kívánalmaknak?

A segítő kutyák kapcsán leginkább csak a vakvezető kutyákra gondolunk, holott ezek az intelligens és érzelmes állatok rengeteg más területen is képesek támogatni az embert. Épp ezért egyre nő is az igény azokra a szolgáltatásokra, ahol segítő kutyákat – vagy macskákat – alkalmaznak.

Sokan azonban úgy hiszik, hogy a macskák a viselkedésük, személyiségjegyeik miatt nem megfelelőek e célokra. Emiatt is fogtak bele a vizsgálatokba egy belga-amerikai kutatócsoport tagjai. Az Animals folyóiratban  közzé tett kutatás eredményéről a Washington Állami Egyetem számolt be.

A vizsgálatok feltárták, hogy a terápiás cicák hasonló személyiségjegyekkel rendelkeznek, olyanokkal, amelyek alkalmassá teszik őket is e feladatokra. A kutatás során több száz belga cica viselkedését mérték fel a gazdik számára készített standard kérdőívekkel. E kérdésekre adott válaszokból egyértelművé váltak a terápiás cicák és a hétköznapi cicák közti eltérések.

A terápiás feladatokra kiválasztott macsekok ugyanazokkal a tulajdonságokkal rendelkeztek ráadásul, mint a hasonló munkát végző kutyák.

Ezek közt a legfontosabb a magas fokú társas ösztön, és az, hogy közel akartak kerülni, együtt akartak működni az emberekkel. E cicák vágytak az emberek figyelmére, és sokkal inkább elviselték az érintéseket, vagy ha felemelték őket, mint a nem terápiás, hétköznapi cicák. E tulajdonságok viszont nem túl gyakoriak a macskák körében.

Az, ha a terápiás kutyák sokasága mellé terápiás cicák is csatlakoznak, számos előnnyel járhat. Egyrészt nem mindenki szereti a kutyák energiabomba viselkedését, vagy épp fél a kutyáktól, és jobban tolerál egy csendesen odabújó, doromboló szőrgombóc macskát, mint egy kutyát. Azzal, ha több cica is részt vehet e segítő feladatokban, több emberhez is juthatnak el ezek a szolgáltatások. Az, hogy hol is alkalmaznak már most kutyák mellett macskákat is, országfüggő.

Míg az USA-ban szinte kizárólag kutyák járják az intézményeket, Belgiumban, ahol a kutatás készült, gyakran használnak már most is cicákat. Hazánkban is van már egyébként efféle szolgáltatás, de gondolhatunk azokra a cicákra is, amelyek egy-egy munkahelyi, irodai környezetben nyújtanak mindennapos segítséget az ott dolgozóknak.