Mennyit ér az emberi élet?

Világunkban megannyi dilemma, elmélkedésre okot adó kérdés létezik, ezek közé tartozik, hogy vajon mennyit is ér az életünk. Többet vagy kevesebbet, mint a szomszédunké, egy tőlünk idősebb vagy esetleg egy fiatalabb személyé? Van-e különbség férfi és nő között? Sőt, felmerülhet az is, hogy mennyit ér egy bogár vagy épp egy haszonállat.

A legtöbben saját életüket tekinthetik a legértékesebbnek, mintegy megfizethetetlennek. Egyes szakemberek ugyanakkor igyekeznek egyre pontosabban, természetesen pusztán közgazdasági alapon meghatározni az emberi élet értékét, feltárva, hogy lényegi különbség lehet ember és ember között.

Az élet pénzben kifejezve

Az emberi élet árának kifejezhetőségére tett első próbálkozások az USA-ban vették kezdetüket az 1800-as évek elején, ezek alapját a költség-haszon-számítások alkották. Majd a 20. század elején egyre nagyobb igény mutatkozott, hogy az élet ára végre számszerűsítve legyen, így 1930 és 1990 között egymást érték az elméletek, a vizsgálatok és a különféle kutatások, melyeket követett 1993- ban W. Kip Viscusi amerikai közgazdász professzor tanulmánya.

Érdemes megjegyezni, hogy az emberi élet értékével foglalkozó közgazdasági elemzések mindössze a statisztikailag létező ember értékét állapították és állapítják meg, ellenben a munkabérek vagy életbiztosítások összegének szempontjából már igenis konkrét és nagyon is élő személyre alkalmazódnak. Kissé szellemesen és a végletekig egyszerűsítve kijelenthetjük, hogy például életbiztosítást kötni egy teljes magányban élő agglegénynek túl sok oka nem igazán lehet, még akkor sem, ha a saját életét nagyra, sőt akár konkrét összegre is értékeli.

De most akkor vajon mennyi is az annyi? Kimutatások szerint – melyből akad jó pár – egy átlag amerikai (USA), felsőoktatásban részesült férfi élete 8,9 millió dollárt, vagyis nagyjából 3.3 milliárd forintot ér (a FEMA, az EPA és a DOT számításai alapján), amíg egy amerikai (USA) vágóhídi sertés csak alig több mint 42 dollárt ér (nagyjából 16 ezer forintot).

Viscusi 1993-ban mindenesetre egy metaanalízis segítségével 5 millió dollárt javasolt számításba venni az amerikai kormánynak az emberi élet árával kapcsolatos munkákhoz, melyet végül 2,5 millió dollárra csökkentettek.

2008-ban azonban ráncfelvarrásra került ez az összeg, mivel az amerikai közlekedési minisztérium 5,8 millióban, a repülési hivatal pedig 3,2-8,4 millió dollárban határozta meg az összeget.

Nagy különbségek

Szintén elképesztő eredmények születnek, ha például a férfiakat és a nőket vesszük górcső alá. A férfiak pénzben kifejezhető értékéhez viszonyítva világszerte 70 és 89 százalék között mozog a nőké, átlagosan pedig a férfiakhoz mérve 80,5 százaléknyit. Tehát egy, az Amerikai Egyesült Államokban élő nő 600 millióval ér kevesebbet, mint egy ott élő férfi.

<!– [if IE 9]><![endif]–>

Forrás: Pixabay

Mindeközben a nők – éljenek bárhol a világon – halmozottan hátrányos helyzetben vannak, ugyanis a rosszabb keresetük számukra rosszabb juttatásokat is jelent, a hosszabb életük pedig további apasztását a megtakarításaiknak, főleg akkor, amikor az életkoruk előrehaladtával már jóval kevesebb a kereseti képességük.

A Világgazdasági Fórum szerint 134 év kell ahhoz, hogy a mai ütemben megszűnjön a nemek közötti szakadék világszerte.

A 2020-as évről szóló jelentésükben, melyet 2021-ben tettek közzé, még 135,6 évvel számoltak, ami az alkalmazott egyenletekkel 4 év alatt 0,6 százalékos modellelfogultságot eredményezett. Azaz, ha a korábbi tanulmányokat is alaposan átolvassuk és egységesen újraelemezzük, akkor az adatok már közel sem optimisták, és talán valamekkora szakadék mindig is maradni fog. A nemek közötti különbségek evolúciója mindenesetre egyszer vélhetően egy, a mostaninál előnyösebb vagy egyensúlyosabb helyzetet szül majd.

Itthon egyébként egy 2004-es PhD értekezés keretében láthattunk bele mélyebben az emberi élet értékének témájába, ezt Adorján Richárd állított össze. A publikáció alapján 78 és 393 millió forint közé esett a statisztikai emberélet értéke, ez mai áron kifejezve 207-1044 millió forintot tesz ki.

Az értekezés nem taglalta a férfi-női különbségeket, de így is érdekes, hogy mennyivel értékesebb egy amerikai élete, mint egy európaié, nem is beszélve egy sertés áráról, ami még Amerikában sincs túlárazva. Ami viszont valószínűnek tűnik, hogy ahogy a nemek közötti különbségek vizsgálatánál, úgy a statisztikai emberélet árának képzésekor is tovább érdemes nézni, mint a GDP vagy a munkanélküliségi ráta számai, vagyis hogy ezeket továbbra is fajsúlyos mérőszámként használjuk.