Magyar kutatók küldenek szerves anyagokat az űrbe
A Nemzetközi Űrállomást megcélzó misszió április második felében indul.
A HUN-REN Természettudományi Kutatóközpont (HUN-REN TTK) szakemberei új módszert fejlesztettek ki a szerves anyagok mikrogravitációs környezetben történő kristályosítására – olvasható az intézmény közleményében. A szintetizált vegyületeket rövidesen, a HUNOR program keretében szállítják el a Nemzetközi Űrállomásra (ISS), ahol 30 napot fognak eltölteni.
Az új módszert HUN-REN TTK Szerkezetkutató Központ Kémiai Krisztallográfia Kutatólaboratórium munkatársai dolgozták ki, a két vegyületet a HUN-REN TTK Szerves Kémiai Intézetének Organokatalízis Kutatócsoportjában szintetizálták.
A HUNOR program keretében a vegyületeket azért juttatják el az ISS-re, hogy egykristályok nőjenek, hidrogénkötéses szerves vázvegyületek alakuljanak ki. A mikrogravitációban (köznapi nevén súlytalanságban) nagyobb belső rendezettségű, nagyobb méretű és a tér három irányában egyenletesebb kiterjedésű egykristályok nőnek, mert a konvekciós áramlás visszaszorul a diffúziós áramláshoz képest.
A SpaceX-32 küldetés részeként zajló Kirara#6 kísérletet a Japan Manned Space Systems szervezi, amely az űrbeli kristályosítási kutatásokat fogja össze. A projekt az Európai Űrügynökséghez kötődő Space Application Services meghívására indult. A rakétát a Kennedy Űrközpontból indítják április 21-én, az esemény itt követhető.
Milyen is valójában a kapcsolatunk a kutyákkal?
Magyar kutatók tárták fel, hogy hol helyezkedik el az ember kedvenc barátja társadalmi hálónkban.
Újabb gyenyiszovai leletet azonosítottak
Az emberfaj csontmaradványát Tajvan szigetén találták meg, ez az eddigi legdélebbi lelet ezen rokonunktól.
Kullancsok: a lakosság segítségét kérik a kutatók
Már okostelefonos alkalmazás is segíti az adatgyűjtést.
Ezek a változások okozhatják a halálközeli élményt
Valószínűleg senkit sem hagy hidegen, hogy mi is történik a halál során, és ehhez a legkönnyebben megismerhető magyarázattal a halálközeli élmények szolgálnak.
A sós vizet is bírta minden idők egyik legnagyobb krokodilja
Egy friss kutatás tárta fel, miként is válhatott a késő kréta időszak észak-amerikai vizeinek csúcsragadozójává a dinókra vadászó krokodilgigász, a Deinosuchus.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
