Elképesztő változásokon megy át az anyukák szervezete

Az talán nem lep meg senkit, hogy egy anyai szervezetben rengeteg dolognak meg kell ahhoz változnia, hogy képes legyen egy másik élőlénynek életet adni. Érintett ebben a hormonrendszer, az immunrendszer, a szív- és érrendszer, az anyagcsere, a vérképzés, és így tovább.

Mindezek a változások a szülést követően hirtelen szükségtelenné válnak, így vissza is kell alakulniuk eredeti „állásukba” ahhoz, hogy az anyuka egészségét megőrizhesse. Ráadásul maga a terhesség számos betegségre is hajlamosít, amelyek nem ritkán végzetessé válhatnak.

Minden korábbinál nagyobb, 313 ezer várandósság adatait tartalmazó adatbázist vizsgáltak át egy amerikai-izraeli kutatócsoport tagjai. A vizsgálatokban 76 különféle értéket mérő laboratóriumi teszttel, az összes esetre nézve több mint 43 millió egyedi méréssel, ezek eredményeivel járultak hozzá az anyukák.

Az első méréseket még a teherbe esés előtt 20 héttel ejtették meg, majd a szülés utáni 80 héten át folytatták, a teljes időszakban minden héten.

A legfontosabb tanulság az, hogy a szülés után sokkal de sokkal tovább tart a szervezet számára az, hogy visszaálljon a fogantatás előtti állapotba. Eközben a társadalmi elvárás az, hogy a szülőszobából kilépve a fiatal anyuka máris teljes értékű munkaerővé váljon.

A 76 különféle mért érték 47 százaléka stabilizálódott a szülés utáni egy hónappal, olyanok, amik a vérrögképződéssel, a vérképzéssel, vörösvérsejtek működésével, veseműködéssel, immunrendszerrel, májfunkciókkal vagy épp a vér vasszintjével voltak kapcsolatban. E változások folytatódtak a szülés utáni 2. hónapban is.

Legnagyobb részben a vörösvérsejteket érintők, de a máj, a vese, vagy a hormonrendszer is tovább stabilizálódott, mintegy 12 százaléka a laborértékeknek ekkor állt vissza a normálisra. Az értékek 41 százaléka csak a szülés után 10 héttel kezdett lassan visszaállni, köztük a máj egészségét vagy a koleszterinszintet jelzők, e változások egy évig is eltartottak. Legutoljára, a szülés után kicsit több mint egy évvel, a csont és a máj egészségét jelző ALP (alkalikus foszfatáz) érték állt helyre.

Voltak azonban olyan értékek is, amelyek a teljes kutatási időszakban, vagyis a szülés utáni másfél évben se álltak helyre.

Ilyen volt a gyulladásos folyamatokat jelző CRP érték (ez magasabb volt), illetve a vörösvérsejt hemoglobin-koncentrációja, az MCH, valamint a vas mennyisége (ez a kettő alacsonyabb volt). Ezek a kutatók szerint a várandósság és a szülés maradandó hatásai közt vannak, de lehet, hogy a megváltozott viselkedéshez is köthetők.

Érdekes eredmény volt még az is, hogy a két leggyakoribb kóros elváltozás, a terhességi diabétesz és a terhességi toxémia (preeklampszia) esetén számos laborérték hasonló módon tért el a normáltól, így akár valami közös folyamat is állhat ezek hátterében. Ez pedig arra is esélyt adhat, hogy a kockázatra már a fogantatás előtt fény derüljön.