A rossz munkahelyi zene megöli a munkakedvet

Van, akit feldob, ha zene mellett dolgozhat, van, aki pedig megőrül tőle és nem tud koncentrálni a feladataira. Azonban, különösen a szolgáltatóiparban az alkalmazottak mégis kénytelenek folyamatos zene mellett ellátni munkájukat – gondoljunk egy áruházra, étteremre.

A hangszórókból áradó folyamatos zeneszó alapvető célja a vásárlói élmény növelése, de minden bizonnyal mindenki találkozott már olyan hellyel, ahol rossz zene volt, vagy épp túl hangosan szólt, és inkább kifordult rögtön az ajtón miatta. Az alkalmazottnak viszont egész nap el kell viselnie ezt is.

Egy friss kutatásban az Ohio Állami Egyetem kutatói azt mérték fel, milyen hatása van a nem megfelelő munkahelyi zenének a munkateljesítményre, hatékonyságra. Arra jutottak, ha a zene nincs összhangban a dolgozók igényeivel, akkor az rontja azok hangulatát, elszívja az energiájukat, és csökkenti a munkateljesítményt.

„Az a zene, ami nem illeszkedik az alkalmazott azon igényéhez, hogy energikusabbnak érezze magát, koncentrálni tudjon a munkára és kezelni tudja az érzelmeit, valójában negatív hatású lehet” – magyarázta Kathleen Keeler, a kutatás egyik vezetője.

A nem megfelelő zene kimeríti a dolgozó energiáit, csökkenti a koncentrációs képességét, és elveszi a munka örömét. A probléma még erősebben jelentkezik azoknál, akik kevésbé képesek kiszűrni a környezeti háttérzajokat. „Hibás feltételezés a vezetők részéről, hogy a zenének nincs hatása a dolgozókra” – tette hozzá Keeler.

Sok helyen a vásárlók, ügyfelek szempontjai szerint választanak zenét, és egyáltalán nem számít, mit érez az alkalmazott. Csak az USA-ban 13,5 millióan dolgoznak olyan helyen, ahol efféle háttérzene szól egész nap.

A kutatók tesztekkel vizsgálták meg a munka mellett hallgatott zene hatását. Az alanyoknak a kutatók által kiválasztott zenelista mellett különféle feladatokat kellett megoldaniuk. Kétféle típusú zenelista szólt, az egyikben vidám, nem túl bonyolult popzene szólt, a másikban kissé komorabb, erős érzelmiségű, komplexebb és lassabb zene szólt, ám halkabban.

Az alanyoknak azt is értékelniük kellett, hogy mennyire illik a hallott zene az ő igényeikhez. Nem meglepő, hogy a negatív hatások akkor jöttek elő, amikor a zene nem volt összhangban azzal, amit az alany kedvelt. Az ő esetükben romlott a kognitív teljesítmény, mentális fáradtságról számoltak be.

Az emberek jelentős része képes kiszűrni a környezeti ingereket és csak egy dologra koncentrálni, azonban e képesség nem mindenkiben van meg. Akikből hiányzott, azokra volt igazán rossz hatású a nem megfelelő zene: ők egyszerűen nem tudták nem hallgatni a zenét, így emiatt a feladatukra se tudtak összpontosítani.

A teszteken túl valós munkahelyi körülményeket is felmértek. Ez esetben a különféle egészségügyi intézményekben, étteremben vagy áruházban dolgozókat kérdeztek ki a munkahetük során hallott zenékről és annak hatásairól. E felmérés eredménye megerősítette a tesztekét.

Akik nem megfelelő zenével kellett töltsék napjaikat, a rosszabb teljesítmény mellett ráadásul hajlamosabbak voltak negatívan beszélni a munkáltatójukról, és még az irodai felszerelésből is csentek. Ha a hallott zene megfelelt a dolgozó igényeinek, akkor a hatások is jók voltak, például az illető segítőkészebbé vált kollégáival.

„Alapvető befolyása lehet egy cég működésére annak, ha a dolgozóik energiáit elszívja a rossz zeneválasztás, eltereli a figyelmüket a feladatokról, és így a teljesítményüket is rontja” – tette hozzá Keeler. Fontos, hogy mind a dolgozók, mind az ügyfelek, vásárlók igényeit figyelembe vegyék a zeneválasztásban, különben az üzleti siker kárára mehet a dolog. Az eredmények egyúttal arra is utalnak, hogy javulhat a dolgozók teljesítménye, ha engedik őket a saját ízlésüknek megfelelő zenét hallgatni munka közben, ahol persze lehetőség van erre.