Elkészült az emberszabású majmok referenciagenomja
A kapott adatok alapján részletesebben megérthetjük legközelebbi rokonaink evolúcióját, és úgy tűnik, nagyobbak a különbségek köztük, mint eddig tudtuk.
Amióta az emberi genomot szekvenálták, azóta fontos az, hogy az emberszabású majmokét is még közelebbről megismerjük, hiszen ezeken keresztül érthető csak meg igazán, hogy miként is váltunk emberré. A Pennsylvania Állami Egyetem számolt be arról a projektről, amelyből ezt most minden korábbinál nagyobb részletességgel lehet vizsgálni. A gorilla, a csimpánz, a bonobó, a szumátrai és a borneói orangután, valamint a sziamang referencia genomját tárták most fel.
A referencia genom egy olyan összegzett genetikai minta, amely afféle genetikai térképként szolgál a faj esetében, ehhez lehet hasonlítani az egyes konkrét egyedek genomját. E referenciák segítségével még az egyes fajokat is könnyen össze lehet hasonlítani, így kiderül, miféle genetikai különbségek vannak köztük.
Az étrenddel, sejtaktivitással, immunválasszal kapcsolatban számos új genetikai jegyet találtak, amelyekből következtetni lehet arra, miféle evolúciós nyomás formálta az emberszabásúak genomját. Számos, az egészséget befolyásoló genetikai régiót azonosítottak, és ezek majd a veszélyeztetett fajok védelme során különösen fontosak lesznek. Ugyanilyen nagy jelentőségű az is, hogy a referencia genomok alapján az egyes fajok genetikai sokféleségét is helyesen lehet majd felmérni.
A kutatóknak most először sikerült e fajok esetében az egyes kromoszómákat azok elejétől végéig, folyamatos, hiánytalan módon felmérni, az úgynevezett hosszú leolvasásos szekvenálás segítségével. A régebbi technológiákkal a genomnak csak kisebb szakaszait tudtuk kiolvasni, most azonban lehetőség nyílt a hosszabb DNS-szakaszok felmérésére is.
A rövid szakaszos szekvenálásban igen részletgazdag adatokat lehet kapni, a hosszú viszont a nagyobb összehasonlítás lehetőségét nyújtja. A hosszú leolvasásos szekvenálás arra is alkalmas, hogy megértsük egyes genetikai régiók szerepét, megtaláljuk azokat a géneket, géncsaládokat amelyekből számos másolattal rendelkezik egy faj vagy fajok egy csoportja. A kutatók olyan szakaszokat is azonosítottak, amelyekben az egyes fajok közti evolúciós különbségeket lehet majd megvizsgálni.
A kutatók a most kapott adatokat nyilvánosan elérhetővé teszik, illetve szeretnének majd még továbbiakat is gyűjteni, például a gibbonokról.
113 millió éve élt ez a félelmetes hangya
Az állat a rettenetes csapdaként működő szájszervének köszönhetően kiérdemelte a nem hivatalos „pokolhangya” elnevezést.
Így reagál az agyunk a zene ritmusára
Az ELTE kutatói választ találtak arra, miért nem tudja mindenki követni a zene ritmusát.
Új megoldásokat fejlesztenek a Lyme-kór ellen
Aki szeret túrázni, kempingezni vagy bármilyen más erdei, kerti tevékenységet végezni, valószínűleg figyelmeztették már: vigyázzon a kullancsokkal.
Hogyan szerezte a tulipán a csíkjait?
A tulipán színtörés vírus hozta létre a holland tulipánmánia időszakának legdrágább virágait, amelyeket egyedi csíkjaik tettek különlegessé.
Jó lenne, ha felnőttként is tudnánk új fogat növeszteni
Jelenleg ha egy felnőtt elveszíti a fogát, vagy műfogsorral, vagy fogbeültetéssel tudja azt pótoltatni, azonban egyik sem igazán tökéletes.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
