Fiatalító eljárást dolgoztak ki amerikai kutatók

A Stanford tudósainak köszönhetően elérhető egy egyszeri antitest-kezelés, amely idősebb egereknek fiatalabb működésű immunrendszert ad, ezért rögtön fel is merül a kérdés: ez a kezelés vajon embereknél is működhet-e?

„Ha képesek vagyunk revitalizálni (újjáéleszteni) az öregedő emberi immunrendszert, ahogyan azt egerekben tettük, az életmentő lehet, amikor a következő globális kórokozó megjelenik” – mondta Irving Weissman, a Stanford tanulmányának társszerzője.
Az immunrendszernek két fő része van: veleszületett és adaptív (szerzett).
A veleszületett rendszer az első védelmi vonal a fenyegetésekkel szemben. Sejtjei folyamatosan járőröznek a testben, a szervezet számára ismeretlen sejteket keresnek, és gyulladást váltanak ki, hogy segítsenek leküzdeni a fertőzéseket, valamint elősegítsék a gyógyulást, ha probléma van.
Az adaptív rendszer viszont úgy fejlődik, ahogy az új kórokozóknak ki vagyunk téve. „Megtanulja” felismerni a specifikus fenyegetéseket specializált T-sejtek és antitestek segítségével – ez az immunrendszer része, melyet vakcinák segítségével képeznek ki.
Fiatalon az őssejtek kellemes egyensúlyban tartják a veleszületett immunsejteket (főként a myeloid sejteket) és az adaptív sejteket (limfocitákat). Az öregedéssel azonban kevesebb őssejt termelődik, amelyekből a veleszületett és adaptív sejtek kiegyensúlyozott keveréke fejlődne, valamint több olyan őssejt lesz, amely a myeloidok felé billenti az egyensúlyt.
A myeloidok számának növekedése az életkor előrehaladtával fokozott gyulladáshoz vezethet, ami fájdalmat okoz és károsítja a szöveteket. Eközben a limfociták számának csökkenése is nehezítheti a szervezet számára az új fertőzések leküzdését, sőt, a vakcinákra adott válaszreakciót is.
„Az idősebb embereknél egyszerűen nem termelődik sok új B- és T-sejt limfocita” – mondta Weissman. „A Covid-19 világjárvány kezdetén gyorsan világossá vált, hogy az idősebb emberek nagyobb számban halnak meg, mint a fiatalabbak. Ez a tendencia a védőoltások elérhetővé válása után is folytatódott.”
Figyelemre méltó eredmények
A Stanford kutatói által most kifejlesztett antitest a myeloid elfogultságú őssejtekhez kötődik. A kezelés előfeltevése az volt, hogy a beadása hatására az immunrendszer majd kimeríti ezeket a myeloid elfogultságú sejteket, és ezáltal több kiegyensúlyozott őssejt termelődéséhez vezet, amelyek az adaptív és veleszületett immunsejtek kellemes keverékévé fejlődnek.
Azért, hogy megvizsgálják, miként befolyásolhatja az antitestkezelés az öregedő immunrendszert, a kutatók a készítményt 18-24 hónapos egereknek adták be (ami fiatalnak tűnhet, de egy egér átlagos élethossza mindössze 26-30 hónap). Az eredmények figyelemre méltóak voltak.
Az öregedő immunrendszer minden jellemzőjét – a sejtek funkcionális markereit, a gyulladásos fehérjék előfordulását, a vakcinációra adott választ és a halálos fertőzéssel szembeni ellenállás képességét – befolyásolta ez az egyetlen sejttípust célzó kezelés
– fejtette ki Jason Ross, a tanulmány társszerzője. Az antitestkezelés hatása az egerekre is tartósnak tűnt, a kezelt és a kezeletlen idősebb rágcsálók immunrendszere között két hónap elteltével is drámai különbségek voltak láthatók. „Meglepődtünk, hogy egyetlen kezelésnek ilyen tartós hatása lehet” – mondta Ross.
Az egereken ígéretesnek tűnő kezelések gyakran nem alkalmazhatók embereknél, de a Stanford csapata úgy véli, hogy az emberek és az egerek myeloid elfogultság által érintett őssejtjei elég hasonlóak ahhoz, hogy antitestjeik képesek legyenek erre az ugrásra. Weissman a Nature magazinnak elmondta, valószínűleg legalább 3-5 évbe telik majd, mire a csapat készen áll az emberi vizsgálatokra, de ha igazuk van, és az antitestkezelés működik, a hatás hatalmas lehet.
„Ez egy valódi paradigmaváltás – ezért a kutatóknak és a klinikusoknak új módon kellene gondolkodniuk az immunrendszerről és az öregedésről” – jelentette ki Ross.