Új megoldásokat fejlesztenek a Lyme-kór ellen

A kullancsok apró, vérszívó paraziták, amelyek különféle fertőzéseket terjeszthetnek át emberekre és állatokra, jellemzően fájdalommentes csípéseken keresztül. Az egyik leghírhedtebb hozzájuk köthető betegség a Lyme-kór, azaz a Borrelia burgdorferi okozta baktériumfertőzés, amelyet például egerek, szarvasok és egyéb állatok hordozhatnak.

A tünetek közé tartozik a láz, a fejfájás, a fáradtság és egy jellegzetes, a céltábla közepére emlékeztető kiütés. A legtöbb esetben az antibiotikumok hatékonyan megszüntetik a fertőzést, de egyes betegeknél a tünetek hónapokig vagy évekig is elhúzódhatnak. A rossz hír, hogy hozzávetőlegesen a betegek 10 százaléka sosem gyógyul meg teljesen.

Mit tehetünk a fertőzés elkerülése érdekében?

Amíg a házi kedvenceink védelme érdekében kérhetünk Lyme-kór elleni oltást, illetve adhatunk nekik megelőző gyógyszert, amely „gyorsan” elpusztítja az élősködő kullancsokat (a gyorsaság fontos, hiszen egy fertőzött kullancs 48 órányi bőrön tartózkodás után már nagy valószínűséggel átadja a betegséget), addig az emberek esetében más a helyzet.

Régebben létezett Lyme-kór elleni vakcina emberek számára is, de 2002-ben a csekély kereslet miatt megszüntették a forgalmazását, és még, ha valaki korábban meg is kapta az oltást, a védelem azóta valószínűleg már megszűnt. A jó hír, hogy manapság ismét léteznek kísérleti védőoltások, melyek a klinikai teszteken ígéretesnek tűnnek, azonban egyelőre egyiket sem engedélyezték még.

Amit most tehetünk, hogy kültéri tartózkodásaink során befújjuk a ruháinkat rovarriasztóval, és betűrjük a nadrágunkat a zokninkba, ám amennyiben ennek ellenére is ránk akaszkodik egy kullancs, az egyetlen reményünk a betegség elkerülésére az, ha megtaláljuk és eltávolítjuk.

Jelenleg az éghajlatváltozás sem segít rajtunk, mert kiterjeszti azokat a régiókat, ahol a kullancsok elszaporodhatnak, tehát kijelenthető, hogy komoly szükség lenne a fent említett módszerek jobb alternatíváira.

Ezért is fókuszálnak a kutatók mostanában erre az egyre súlyosbodó helyzetre, melynek következtében az utóbbi években valóban jelentős elmozdulás volt tapasztalható a Lyme-kór és az azt okozó kullancsok elleni védekezés kutatásainak területén. 2024 tavaszán mutatkozott be először a kísérleti TP-05 nevű, Lyme-kór megelőzésére szolgáló tabletta, és ha megkapja a forgalomba hozatali engedélyét, új módszer érkezhet a kór és más kellemetlen, kullancs által terjesztett betegségek elkerülésére.

Kullancsok elleni gyógyszer

A gyártó, a Tarsus Pharmaceuticals abban reménykedik, hogy a TP-05 – egy olyan tabletta, amelyet a Lyme-kór megelőzésére terveztek azáltal, hogy elpusztítja a megtapadt kullancsokat, mielőtt azok terjeszthetnék a betegséget – jó megoldás lesz. A vállalat nemrégiben tette közzé a lotilaner nevű gyógyszer 2a fázisú vizsgálatának legfontosabb adatait.

A tesztek során 31 egészséges önkéntes kapott nagy dózisú TP-05-öt, majd ugyanezen a napon egy steril, fertőzést nem okozó kullancsot alkalmaztak a testükön. Annak felmérésére, hogy a gyógyszer mennyi ideig képes megelőzni a Lyme-kórt, az önkéntesek 30 nappal az adagolás után ismét hagyták magukat kiszolgáltatni a vérszívóknak.

Az 1. és 30. napon megfigyelt kullancsölési arányok arra utalnak, hogy a TP-05 gyors és tartós védelmet nyújthat több kullancs által terjesztett betegséggel szemben

– mondta Linden Hu, a vizsgálat vezető kutatója.

Ha a Tarsus gyógyszere a reményeknek megfelelően működik, végre eszközt adhat az embereknek a Lyme-kór és más, kullancsok által terjesztett betegség elleni védekezésre, amely nem jár azzal, hogy rovarriasztóval kenik be magukat, és abban reménykednek, hogy időben észreveszik a megtapadt kullancsokat.

Egy fehérje a szervezetünkből

Egy másik módszer is a lehetséges alternatívák közé tartozik: 2024-ben az MIT és a Helsinki Egyetem kutatói felfedezték, hogy az emberi verejték tartalmaz egy fehérjét, amely védelmet nyújthat a Lyme-kór ellen. Azt is megállapították, hogy a lakosság körülbelül egyharmada hordozza ennek a fehérjének egy olyan genetikai variánsát, amelyet a genomszintű asszociációs vizsgálatok a Lyme-kórral hoztak összefüggésbe.

Forrás: Pixabay

Michal Caspi Tal, az MIT Biológiai Mérnöki Tanszékének vezető kutatója és Hanna Ollila, a Helsinki Egyetem Molekuláris Orvostudományi Intézetének vezető kutatója, néhány évvel ezelőtt kezdték el a tanulmányt abban a reményben, hogy megtalálják a Lyme-kórra való hajlam genetikai markereit. Ennek érdekében úgy döntöttek, hogy egy genomszintű asszociációs vizsgálatot (GWAS) végeznek egy finn adathalmazon, amely 410 ezer ember genomszekvenciáit tartalmazza, valamint részletes információkat kórtörténetükről.

Ez az elemzés három találatot tárt fel, közülük az egyik teljes meglepetés volt – egy SCGB1D2 nevű szekretoglobin. A szekretoglobinok a tüdőt és más szerveket bélelő szövetekben található fehérjék családja, szerepet játszanak a fertőzésekre adott immunválaszban. A kutatók felfedezték, hogy ezt a specifikus szekretoglobint elsősorban a verejtékmirigyek sejtjei termelik.

Annak kiderítésére, hogy ez a fehérje miként befolyásolhatja a Lyme-kórt, a kutatók az SCGB1D2 normál és mutáns változatait hozták létre, és ezeket Borrelia burgdorferi laboratóriumban tenyésztett baktériumnak tették ki. Arra jutottak, hogy a fehérje normál változata jelentősen gátolta a Borrelia burgdorferi növekedését, amikor azonban a baktériumokat a mutáns változatnak tették ki, kétszer annyi fehérjére volt szükség a baktériumok növekedésének elnyomásához.

Ez a felfedezés egy teljesen új megközelítést nyit meg a Lyme-kór megelőzésében, és érdekes lesz látni, hogy hasznos lehet-e más típusú bőrfertőzések megelőzésében is

– nyilatkozta Kara Spiller, a Drexel Egyetem Biomedikai Mérnöki Karának biomedicinális innováció professzora.

A kutatók megjegyzik, hogy az SCGB1D2 védőváltozatával rendelkező embereknél is kialakulhat Lyme-kór. Az egyik tényező, ami szerepet játszhat, az, hogy a személy izzad-e, amikor megtapad rajta egy Borrelia burgdorferi-t hordozó kullancs.

Az SCGB1D2 csupán egy a 11, az emberi szervezet által termelt szekretoglobin fehérje közül, és Tal azt is tervezi, hogy tanulmányozza, hogy ezek közül a többi szekretoglobin milyen szerepet tölthet be a szervezetben, különösen a tüdőben, ahol sokuk megtalálható.