150 éves a méteregyezmény

A mértékegységek évezredek óta a kereskedelem alapját képezték, azonban ahány helyszín volt, annyi mértéket is használtak. E mértékek alapját korábban az emberi test egyes részei képezték: könyök, arasz, hüvelyk, láb. A Római Birodalom által használt mértékegységek valamelyest ugyan egységesek voltak, ám távolról sem terjedtek ki az egész világra.

Egy római mérföld – 1480 méter –egy császári katonai alakulat 1000 dupla lépésének felelt meg, azonban a gyakorlatban már kerék segítségével határozták meg a távolságot. Az angol hüvelyk „pontos” hossza 3 árpaszem volt egymás mögé téve – legalábbis 1324-ben, II. Eduárd rendelete alapján.

A kereskedelmet alapvetően nehezítették az eltérő mértékek, ezért a középkorban már történtek kísérletek egységesítésre (például Nagy Károly idején), ám ez se volt tartós. A legtöbb esetben az egyes uralkodók, sőt, nagyobb földesurak is saját mértékeket használtak, könnyen érthető, hogy ez mekkora eltéréseket jelentett.

Igazán az újkori tudomány fejlődése kívánta meg az egységes, szabatos mértékrendszert, és az első fontos lépést a francia forradalom után tették meg: 1793-ben megszületett a méter első elméleti meghatározása (a Föld kerületének negyedrészét osztották tízmillióval) és évekig tartó geodéziai méréseket követően 1799-ben az etalon is elkészült.

Az egység hiánya a fejlődés kerékkötője volt

Azonban a világ egyre inkább összekapcsolódott, a gyorsabb és könnyebb közlekedés révén a távoli tájak elérhetővé váltak – ez pedig megkívánta, hogy a kereskedelemben is létrejöjjön valamiféle gyakorlatban használható, egységes mértékrendszer.

Ugyanilyen fontos volt az egyre fejlődő tudomány és technika számára az egység – a mérések pontossága nyelveken és nemzeteken átívelő igényű volt. Gondoljunk csak bele, az egyre nagyobb vasúti hálózat, amely több országot érintett, azonos nyomtávú kellett legyen, egységes mértékek nélkül ez megoldhatatlan feladat volt.

Az eltérő mértékegységek használata a közeli múltban is vezetett problémákhoz. Egy ilyen eset volt 1983-ban egy kanadai légi járaté: a repülőgép tankolása során a korábban használt fontban mérték ki a kívánt üzemanyagot, holott kilogrammban kellett volna. Ennek köszönhetően, miután az üzemanyag elfogyott, a gép félúton kényszerleszállást kellett végrehajtson – nem kis bravúrral és szerencsével.

A kapitány gyakorlott vitorlázórepülősként 12500 méteres magasságból sikeresen letette a gépet. A másik, talán nálunk is jól ismert eset a Mars Climate Orbiteré. Az űrszonda készítője, a Lockheed angolszász mértékegységekkel számolt, a NASA pedig metrikussal. A két rendszer eltérése olyan navigációs hibát eredményezett, amelynek hatására a szonda megemmisült a Mars légkörében.

Mi is a méter, és miből tudjuk, hogy annyi?

A Méteregyezmény elsőként a méter és a kilogramm etalonját rögzítette, ezek eleinte fizikai objektumok voltak. Az egyezmény létrehozott három szervezetet: Nemzetközi Súly- és Mértékügyi Hivatal a gyakorlati munkára, Nemzetközi Súly- és Mértékügyi Bizottság a tudományos munkára, és az Általános Súly- és Mértékügyi Konferencia, amely a voltaképp a nemzetközi döntéshozó testület.

Az egyezmény születése óta számos további mértékegységet is standardizáltak, valamint a tárgyi minta helyett univerzális fizikai tényezők segítségével meghatározható definíciókat készítettek. Ez a méter esetében az egykori platinarúd helyett azt jelenti, hogy az a távolság, amelyet a fény vákuumban 1/299792458 másodperc alatt megtesz, a kilogramm esetében a Planck-állandó szolgál alapul. Mára a kialakított SI-mértékegységrendszer minden egyes mértékegységre valamiféle hasonló, természeti törvényszerűségen alapuló meghatározást készítettek.

Bizalomépítés

A pontos mérések ma már a mindennapi életünk abszolút elengedhetetlen részét képezik, azonban talán ennél is fontosabb eredménye az egyezménynek, hogy a teljesen eltérő múltú és kultúrájú nemzetek megértik egymást. Ahogy a kereskedelemben is a bizalom az alapja az árucserének, úgy a nemzetközi kapcsolatokban is. Egy ipari üzem bízhat abban, hogy a másutt gyártott alkatrész akkora, amekkorára neki szüksége van.

Ez világszinten elfogadott, és az USA egyébként a hétköznapokban még mindig angolszász mértékegységeket használó mérnökei is a metrikus rendszer alapján végzik munkájukat, különösen, ha külföldi partnerekkel dolgoznak. A Méteregyezmény arra is példa, hogy az emberek képesek együttműködni, ez pedig ugyanolyan fontos, mint maguk a mértékegységek.

A Méteregyezmény szövegét magyarul is elolvashatja, aki szeretné.