Inkább csoportokkal érzünk együtt, mint egyénekkel

Ha valakivel tragédia történik, vagy valahol természeti katasztrófa során ez sokakkal esik meg, akkor fogunk segíteni embertársunknak, ha képesek vagyunk vele, velük együttérezni. Egy amerikai-svéd kutatócsoport azt mérte fel, vajon az egyének, vagy a csoportok iránt vagyunk-e empatikusabbak. Az eredményekről a Frontiers in Psychology  folyóirat számolt be, és a kiadóvállalat ismertette.

Mi is az az empátia?

Az együttérzés során megértjük és lélekben átéljük egy másik ember érzéseit, osztozunk a fájdalmán vagy épp örömén, de úgy, hogy közben teljesen tisztában vagyunk azzal, hogy egy másik személy érzéseiről van szó. Ez nincs ingyen, hiszen rászánjuk az időnket, előfordul, hogy anyagilag segítjük a rászorulót, no és egyáltalában nem könnyű feladat átélni valakinek az érzéseit, mások fájdalma nekünk is fáj.

A kutatók 296 embert kértek fel, hogy vegyenek részt egy tesztben. Ennek során embereket, vagy embercsoportokat ábrázoló, semleges arckifejezésű és semleges hátterű kártyákat láthattak. Ezek mindegyikéről kellett írniuk három-három szót, ami a képen látható személy(ek)et jellemezte. Minden tesztalany két sorozatot vitt végig, egyikben egyéneket, a másikban csoportokat ábrázoltak a képek a kártyákon.

A kártyák egyik felében semleges, leíró szavakat vártak a tesztalanyoktól arról, hogy hogy néznek ki a képen látható személyek. A másik felükben olyan szavakat vártak, amik a képen látható személy(ek) érzelmeit fejezhették ki. Az alanyok maguk dönthették el, hogy az objektív leírást, vagy az empatikus leírást kérő kártyák közül választanak-e. A feladatokat követően kérdéseket kaptak az alanyok, amelyekből kiderült, hogy mennyire találták nehéznek, megerőltetőnek az adott kép kapcsán a feladatot.

Kiderült, hogy az alanyok gyakrabban választottak csoportképet az empátiát igénylő feladat esetén. Az empatikus leírások során 34 százalékában választottak az egyének közül, a csoportokból azonban 53 százalékban. Bár az együttérző leírást megerőltetőbbnek, nehezebbnek találták az alanyok, mégis gyakrabban választották ezt, ha csoportról volt szó.

Az alanyok szerint, ha a csoportokat kellett jellemezni, az egyszerű külső leírás bonyolultabb volt, az egyének esetében pedig az érzelmek leírását találták nehezebbnek. A csoportképek többet árultak talán el az ábrázolt csoportról, így az alany képes lehetett kontextusba helyezni a csoportot, és így könnyebb lehetett a csoporttal együttérezni is.

Eközben az egyének esetében a semleges arckifejezéseket nehezebb volt értelmezni, ezért választhatták kevesebben itt az empatikus leírást. Kérdés persze, hogy egy valós helyzetben is efféle okok alapján dönt-e az ember az együttérzéséről.