Ezekhez az ukrán ásványkincsekhez juthat hozzá az USA

Az ásványkincsek, nyersanyagok azóta stratégiai jelentőségűek, amióta csak felhasználja őket az emberiség. Birodalmakat, országokat tettek gazdaggá, vagy épp háborúk helyszínévé, ahogy erre az elmúlt évtizedekből is számos példát tudnánk sorolni, Afganisztántól Kuvaitig.

Bár a történelem során változtak azok az ásványkincsek, amelyekért a háborúkat vívták, az világos, hogy a modern életmódhoz szükséges nyersanyagok a fontosak jelenünkben. Dr. Gavin Harper, a Birminghami Egyetem Stratégiai Elemek és Kritikus Nyersanyagok Kutatóközpontjának szakembere a The Conversation hasábjain  mutatta be, miről is szól az ukrán-amerikai megállapodás.

A megállapodásban 57 nyersanyagot sorolnak fel. Ukrajna területén jelentős lítium, illetve ritkaföldfém készletek találhatóak, amelyek sok ezermilliárd (billió) dollárt érnek. A ritkaföldfémek 17 elemből álló csoportja a modern technológiában kulcsfontosságú, köztük olyan elemekkel, mint az ittrium vagy a szkandium.

Az ország kincsei közt a mangán, a grafit is jelen van, ezek szintén lényeges alapanyagai például a lítium-ion akkumulátoroknak. A cirkon (cirkónium-szilikát), amelyet ékszerekből ismerhet az átlagember, kerámiaipari nyersanyagként is fontos, és szintén az ukrán ásványkincs része. Jelentős az ország réz, ólom, cink, ezüst, nikkel, kobalt készlete is.

A grafit bányászata igen korlátozott, a lítium-lelőhelyeket pedig a háború kitörése óta nem bolygatták, ezeknél ráadásul modernebb bányatechnológiára és beruházásokra is szükség van. Számos, a modern technológia számára fontos ásványkincs (lítium, titán, grafit, ritkaföldfémek) az oroszok által megszállt területen van. (Itt érdemes említést tenni arról is, hogy Afganisztán is rendkívül sok stratégiai ásványkincs birtokosa, többek közt hatalmas lítiumlelőhelye van – ezek is a nagyhatalmak érdeklődési körébe estek, csak épp az ottani terepviszonyok jelentős akadályt jelentenek a kitermelésben.)

Ukrajna a világ ásványkincs-kitermelésében elfoglalt helyezése szerint

• 6. a titán és a kaolin (kerámiákhoz való szilikátásvány) terén
• 8. a mangán és a grafit terén
• 10. a vas és a cirkon terén
• 12. a kokszolható szén terén (ez a Donbasz területen található jórészt)
• 13. az erőművi szén terén.

Azonban ez a helyzet nem mentes a kihívásoktól – és most ne is az orosz agresszióra gondoljunk csupán. Egyes geológusok úgy vélik, ezen ásványkincs kitermelése nem lehet gazdaságos, és ezért kétséges az is, hogy mi értelme egy efféle megállapodásnak. Az ásványok mennyiségére vonatkozó adatok egy része sok évtizedes szovjet felmérésekből eredhet, így elég bizonytalanok a számadatok is.

Mégis mit akar akkor az USA ezzel a lehetőséggel? Fontos tudni, hogy mind a nyersanyagok, mind a feldolgozásuk terén Kína a világelső, számos esetben gyakorlatilag monopóliuma van. Ez könnyen érthető okból nem tetszik a rivális világhatalomnak. Ha az USA nem akar kínai forrásoktól, kínai politikától függeni, akkor biztosítania kell magának másféle forrásokat – ennek része lehet az ukrán ásványvagyon, mint lehetőség.

Melyik nyersanyag milyen területen nélkülözhetetlen?

A grafit és a lítium az akkumulátorokban, amelyeket az okostelefonoktól kezdve az energiahálózatig igen széles körben használnak. A repülőgép-és űriparban (berilliumból van például a James Webb-űrteleszkóp tükreit tartó szerkezet), a hadiiparban és az elektronikai iparban fontos sok más mellett a könnyűsége, kiváló hővezetése és keménysége miatt.

Átengedi a röntgensugarakat, nem mágneses, ezek a tulajdonságai is számos alkalmazásban kívánatossá teszik. A mangánt az acélipar használja elsődlegesen, mivel ellenállóbbá teszi az acélt, de más területeken is szükség van rá. Az urán az atomenergia-iparban és kis mértékben az iparban és az orvostudományban is fontos nyersanyag.

Azonban talán a legnagyobb előny Ukrajna esetében, hogy rendkívül sokrétű az ásványi vagyona.

Kihívás lesz maga a kitermelés is. Ennek egyik oka maga a háború, és az, hogy az ukrán infrastruktúra jelentős része megsemmisült. Másrészt a kritikus nyersanyagokból elég sok az orosz megszállás alatt lévő területen, vagy ahhoz nagyon közel van. Fontos volna az ásványkincsek modern felmérése is, a már említett bizonytalanságok miatt – csak pontos adatok birtokában lehet egyáltalán megtervezni a kitermelést.

Ha minden flottul megy, akkor is hosszas munkálatokra lesz még szükség, míg az ásványokat kibányászhatják és felhasználhatják. Ez sok évet vesz igénybe, a jelen politikai vezetés uralmánál jóval tovább tart majd. Az egyezmény aláírása amerikai részről jelen pillanatban inkább az oroszok felé adott figyelmeztetés, mint valós gazdasági haszon közeli kiaknázása. A megállapodás pillanatnyilag leginkább Ukrajna biztonságát szolgálja.