Az egyedi geológiának köszönhetjük a magyar borokat

A Szekszárdi Tudásközpontban rendezték az első Nemzetközi Lösz Terroir Konferenciát, amelyen a Szegedi Tudományegyetem Földrajz- és Földtudományi Intézet GeoTerroir Interdiszciplináris Kutatócsoportjának tagjai ismertették a lösz, mint üledékes kőzet tudományos ismérveit – olvasható az intézmény közleményében. A nemzeti és nemzetközi országimázs szempontjából kulcsfontosságú természeti kincsünk, a lösz az abból táplálkozó haszonnövényeken, mint például a szőlőn és az arra épülő borászaton keresztül fejti ki hatását.

A típusos lösz világszinten is komoly mezőgazdasági jelentőséggel bír.

Magyarországon többek között Tokajon, a Balaton déli partján, az Alföld egyes részein, Villányban, Pakson és Szekszárd környékén is kiváló alapot ad a talajnak a speciális üledékes kőzet, elősegítve az országimázs és nemzetgazdasági szempontból fontos magyar borok termesztését.

A Szegedi Tudományegyetem GeoTerroir kutatócsoportja hidat épít a tradicionális bortermelés évszázados tapasztalatai és a modern tudományos ismeretek közé. A borászatban régóta alkalmazott módszerek és az egyes borvidékekre jellemző, egyedi ízjegyek már nem csupán a tapasztalati tudás körébe tartoznak, hanem geológiai és talajtani vizsgálatokkal, valamint geokémiai elemzésekkel alátámasztott magyarázatot kapnak.

Prof. Dr. Pál-Molnár Elemér, a Szegedi Tudományegyetem GeoTerroir Kutatócsoport és a Földrajz- és Földtudományi Intézet vezetője szerint a geoterroir a földrajzi fekvést, a domborzatot (kitettség, lejtőszög, tengerszint feletti magasság), a klímát (a különböző klímaciklusokat az elmúlt 100 évből), illetve a klíma jövőt is jelenti.

„Természetesen a terroir alapvetése az alapkőzet és az alapkőzeten keletkező talaj is. Minél kisebb területre koncentrálunk (dűlő, parcella), annál jobban megismerjük annak a területnek az egyediségét” – mondta.

A kutatócsoport célja az, hogy a feltárt és a geológiai időben keletkezett kőzetek és azokon a kőzeteken keletkezett talajok tulajdonságait, jellemzőit, kémiai összetételét, az ilyen típusú fórumokon megosszák az érdeklődő, főleg szőlész és borász közösséggel. „Geológiai történeteket próbálunk adni, amelyektől természetesen a bor nem lesz jobb (vagy rosszabb), viszont a nagyon gazdag tudományos háttéranyag ismeretében a borász a saját közösségét és a célközönségét is magasabb szintre tudja emelni” – hangsúlyozta.

Nem csak a szőlőnek fontos

A fórumon kiderült, hogy a lösz rengeteg olyan ásványi anyagot tartalmaz, amely a szőlőnek létfontosságú, de nemcsak a növényeknek, hanem a kutatóknak is aranybánya. Dr. Újvári Gábor DSc, a HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Földtani és Geokémiai Intézet kutatási főmunkatársa elmondta, hogy a lösszel már az 1960-as, 1970-es években is foglalkoztak a hazai kutatók.

„Engem elsősorban a kémiai, izotóp geokémiai összetétele érdekel ennek az anyagnak olyan szempontból, hogy ezek az üledékek mit tudnak elmondani számunkra arról, hogy hogy alakult az éghajlat az elmúlt néhány százezer évben. Ezek az üledékek elsősorban a jégkorszakok során alakultak ki. Ezeket tagolták felmelegedési fázisok, amikor a löszön lévő fosszilis, mára eltemetett talajok alakultak ki és ebből tudjuk, hogy nagyon jelentős hőmérsékletingadozások voltak az elmúlt körülbelül 800 ezer-1 millió évben a Kárpát-medencében, illetve a csapadékmennyiség is jelentős mértékben változott, ezekben a fázisokban” – ismertette nyilatkozta.

A geoterroir természetesen az egész terület élővilágára jelentős hatással van. Dr. Pál-Molnár Elemér szerint nagyon sok kultúrnövénynek van és lehet terroirja a kávétól az oliván keresztül a szatmári almáig vagy a besztercei szilváig. „Természetesen ezekkel is lehetne foglalkozni, de az a fajta direkt összefüggés és az a fajta nemzetközi érdeklődés, ami a terroirt megalkotta és tudományos szintre emelte, egyelőre csak a szőlő és a borkultúrák körül alakult ki” – tette hozzá.