Meddig juthatunk az állatok nyelvének megértésben?

Ősi mesék sokaságában szerepelnek beszélő állatok – az állatok nyelvét valószínűleg azóta szeretnénk megérteni, amióta egymással tudunk kommunikálni. A Jeremy Coller Alapítvány idén először adta át a Dolittle-díjat, amelyet a többször is megfilmesített Dolittle doktor kitalált figurája ihletett. Dolittle az állatok nyelvén értő orvos volt Hugh Lofting gyerekeknek írt történeteiben. A díjat a tervek szerint évente ítélik majd oda annak, aki az állati kommunikáció megértéséért a legtöbbet tette.

A 2025-ben először kiosztott díjat a Woods Hole Oceanográfiai Intézet kutatói kapták, akik partnerszervezeteikkel együtt a delfinek nyelvének megértésén dolgoznak. Négy jelölt közül választották ki a győztest, a másik három csoport a fülemüle, a tintahal, illetve majmok nyelvét vizsgálta. Közös mindegyik kutatásban, hogy mesterséges intelligencia segítségével keresték az állati kommunikáció jellegzetességeit.

„Az emberek ugyan más fajok millióival osztoznak a bolygón, de túl régóta csak magunk között társalgunk. A Coller Dolittle-díja ezen kíván változtatni” – mondta el a díjat alapító Jeremy Coller.

A szakemberek a floridai Sarasota Delfinkutató Programja, a világ leghosszabb ideje, 55 éve tartó, szabadon élő delfineket vizsgáló tudományos programja tapasztalatait, vizsgálatait használták fel. Az egyelőre még hivatalos folyóirati közlésbe nem került kutatásban a palackorrú delfinek füttyeinek egyik formáját mérték fel.

A delfinhangokat nem invazív módon rögzítették, víz alatti mikrofonokkal, illetve a delfinekre tapadókorongokkal felerősített egyedi mikrofonokkal. Ezeket az állatok rendszeres egészségügyi ellenőrzései során helyezték fel, illetve vették le.

A delfin kétféle füttyjelet ad le. Egyik jeltípus a delfinek „neve” amelyet világszerte sokan tanulmányoznak. Ez minden egyedre egyénileg jellemző hangsor, amely kicsi korukban alakul ki. A másik füttyjelek gyakorlatilag minden egyebet jelentől, vagyis a nem nevet tartalmazó füttyük, amely a szociális kapcsolatokban, a környezetre adott reakciókban játszanak szerepet.

A kutatók a több mint 5 évtized munkája során rengeteg delfinhangot rögzítettek, így felismerhették, mi is lehet a nem nevet jelentő füttyök használatának. Arra jutottak, hogy e füttyjelek afféle szavak, amelyeket több delfin is használ a kommunikáció során.

Amikor a vadon élő delfinek számára lejátszották e hangokat, az egyik során egyértelműen elkerülték a hangszórót, ez a kutatók szerint azt jelzi, hogy valamiféle riasztó jelzés lehet a hang hátterében. Egy másik ilyen fütty pedig valószínűleg kérdésfunkciót lát el, mivel ismeretlen vagy váratlan helyzetekre adott válaszként jelent meg.

A Dolittle-díj fődíja annak jár majd, aki először tud valamely állatfajjal kétirányú kommunikációt folytatni. Bár régen ez valóban mese kategóriába tartozott, mára a mesterséges intelligencia elemzőképességének köszönhetően alaposan megváltozott a helyzet.

Nemrég derült ki, hogy a tintahalak afféle jelnyelvet alakítottak ki és karjaik mozdulataival kommunikálnak. Az ilyen viselkedési mintákat kiválóan lehet elemezni MI segítségével, és felismerhetünk olyan jeleket is, amelyeket egyébként puszta emberi erővel nem vennénk észre.

Hasonlóan sokszínű a fülemüle éneke, amely szintén kisebb részekből épül fel, amelyeket az MI képes gyorsan és hatékonyan felismerni, csoportokba rendezni. Ennek köszönhetően nemcsak rengeteg „kézi” munkától szabadulhatnak meg a szakemberek és válhat sokkal gyorsabbá a kutatás, hanem olyan mintázatokat is megismerhetnek, amelyekre emberi képességekkel nem biztos, hogy rábukkantak volna.

Sok szakember úgy véli, az efféle projektek során néhány év múlva feltárulhat, miről is beszélnek egyes állatok.