Veszélyes trend: kockázatos a száj éjszakai beragasztása

A közösségi médiában jó ideje, gyakran reklámként terjedő módszer arra kínál álmegoldást, ha valaki éjjel kinyitja a száját, mert az orrán nem kap levegőt.

Bizonyára sokan találkoztak olyan, gyakran jó tanácsnak álcázott reklámmal, amelyben a nyitott szájjal alvás, így például a horkolás vagy épp az alvási apnoe (légzéskimaradás) elleni hatékony módszernek tüntetik fel a száj leragasztását. A módszer annak ellenére is terjed, hogy a szakemberek nem ajánlják. Egy új, a PLOS One folyóiratban közzé tett elemzés összefoglalta, mit is tudunk erről az esztelen módszerről, és miért nem javasolt az alkalmazása. A kutatást a The Conversation ismertette.
Sokak számára tűnhet jó ötletnek, hisz sokan szenvednek valamiféle, az alvás során zavaró dologtól, beleértve a horkolást, a száj kiszáradását. Ezen felül a módszert reklámozók azt is állítják, hogy javulnak tőle az asztma tünetei, javul az alvásminőség, csökken a reggeli szájszag, de még az alvási apnoe ellen is hatásosnak tartják. Rengeteg további őrültséget is a módszer számlájára írnak még.
Kanadai kutatók a tudományos szakirodalmat böngészték át, megkeresték mindazokat a szakemberek által írott tanulmányokat, amelyek e módszert vizsgálták. Arra voltak kíváncsiak, vajon igaz-e valami a fenti áldásosnak vélt hatásokból, vagy esetleg más okból érdemes figyelni e jelenségre?
Az alvási apnoe eseteiről 10 kutatásban számoltak be, ezekből 8 nem talált semmiféle jótékony hatást. Két kutatás mérsékelt javulásról beszélt, de csak enyhe esetekben, ezek ugyan statisztikailag kimutatható pozitív hatást (kicsit magasabb véroxigénszint, kevesebb légzéskimaradás) jelentettek, ám ahhoz kevés volt ez, hogy gyógymódként szóba jöhessen. Fontos megérteni, hogy az alvási apnoe azért következik be, mert valami (pl. a nyelv, vagy a torok lágyrészei) elzárja a légutat – ritka esetben lehet idegrendszeri eredetű is.
A tíz kutatásból négy azonban fontos figyelmeztetést közölt: a száj leragasztása akár fulladásos eszméletvesztéshez, halálhoz is vezethet azoknál, akiknek az orruk valamiért eldugult – például szénanátha, mandula megnagyobbodása vagy épp orrsövényferdülés miatt. Könnyen érthető, hogy nem fogja megkönnyíteni a szervezetünk oxigénellátását, ha minden erre alkalmas testnyílás bezárul.
A szakemberek, ahogy eddig sem, a következtetésük alapján most sem ajánlják senkinek a száj leragasztását, aki alvási apnoe, szájlégzés vagy ehhez hasonló probléma miatt fordulna e módszerhez. Azt javasolják, ha valaki olyan zavartól szenved, amelyre a közösségi média posztok a száj leragasztását javasolják, inkább forduljon orvoshoz. A ragasztással csak ronthat a helyzetén, és ha csak később keres valódi, orvosi megoldást, azzal azt érheti el, hogy súlyosabbá válik a problémája.
Kiemelték, hogy még véletlenül se jusson eszébe valakinek az, hogy gyereknél alkalmazza ezt az őrült módszert (az ADHD-tól kezdve a lassú növekedésig sok mindenre „javasolják” a reklámozó oldalakon…) Azt nem lehet kizárni, hogy egyébként teljesen egészséges felnőttek esetében van némi pozitív hatása a szájtapasznak, azonban erre még nincs semmiféle tudományos bizonyíték, így érdemes a későbbi kutatások eredményét megvárni, és nem a celebek, influenszerek ajánlásaira hagyatkozni.