Nappal hatékonyabban küzd az immunrendszer

A több műszakos munkarend káros hatásai ma már mindenki számára világosak, ám az emögött rejlő okok kevésbé. Tudjuk, hogy a több műszakos munkarendben felborul az ember napi bioritmusa, ezzel pedig számos betegség előtt megnyílik az út. Az Aucklandi Egyetem kutatói az efféle vizsgálatokban gyakran használt zebrahalak (zebradániók) segítségével tárta fel a lehetséges okokat.

A kutatók azt látták, hogy az immunrendszer fertőzésekre adott válasza gyakran a reggeli időszakban a legerősebb, amikor az állatok belekezdenek napi aktivitásukba. Úgy vélik, ez valamiféle evolúciós válasz lehet arra, hogy az aktív időszakban nagyobb eséllyel találkozhat az állat kórokozókkal is. Azonban azt is ki akarták deríteni a szakemberek, hogy miként szinkronizálja az immunrendszer a reakcióit a nappali időszakkal.

Ezt a leggyakoribb fehérvérsejtek, a neutrofil granulociták segítségével vizsgálták meg – e sejt a fertőzések helyére siet és nekilát a baktériumok pusztításának. A genetikailag és immunrendszerükben hozzánk hasonló zebrahalak ivadékai pedig azért voltak jó alanyai e vizsgálatoknak, mert áttetsző testükben élőben követhetők a biológiai folyamatok.

A kutatások feltárták, hogy a neutrofil granulocitáknak is van belső órájuk, amelynek segítségével alkalmazkodnak a napi bioritmushoz. Ez a belső óra „ébreszti” a sejteket, és növeli meg a baktériumpusztító képességüket.

A napi ritmust, cirkadián ritmust mintegy 2,5 milliárd éve diktálják az élő szervezetek belső órái, ennek révén képes a nappal és az éjszaka váltakozásához alkalmazkodni egy élőlény. A legnagyobb hatása a fényviszonyok változásának van rá, és e rendszer szabályozza az anyagcserét, a hormonok termelését, vagy épp az alvást, ébrenlétet.

Vannak még kérdések, például minden baktérium elleni fellépést serkenti e belső óra, vagy csak azok ellenit, amelyekkel nappal futhat össze a szervezet? Van esetleg egy általánosabb jellegű napi ritmushoz kötődő immunválasz, amely például a vírusok elleni védekezésben is hasonló? Egyelőre az se világos, hogy miként is észlelik ezek az immunsejtek a nappali fényt, illetve még azt se tudjuk, hogy az emberi neutrofil granulociták ugyanilyen módon működnek-e.

Azonban a felfedezésben óriási lehetőségek rejlenek. Mivel a neutrofil granulociták jelentik az első védvonalat az immunválaszban, e sejtek érkeznek először a gyulladásos folyamatok helyszínére, ezért a fényérzékeny belső órájukat célzó gyógyszerekkel igencsak serkenteni lehet őket, és ezzel segíteni a fertőzések elleni küzdelmet.