Ezért jelentette fel gyerekként szüleit a Nobel-díjas kutató

A Nobel-díjas történetek című sorozat megálmodója Stark Klára Aliz, a King’s College Cambridge tagja, aki természetbúvárként a víz alatt és a víz felett nőtt fel a Dunakanyarban. Orvostanhallgatóként Európában és Amerikában járt tanulmányutakon, majd a párizsi Pasteur Intézetben kezdett el trópusi betegségekkel foglalkozni.

Később a Cambridge-i Egyetemen folytatta PhD-tanulmányait. Kutatásai a trópusi medicina területére összpontosulnak, jelenleg gyógyítással, terepmunkával foglalkozik a világ különböző régióiban.

A sorozat születése

„Amikor ideköltöztem és részévé váltam a cambridge-i tudományos közösségnek, hamar rájöttem, hogy ez egy olyan különleges világ, amely másokat is érdekelhet, ezért elkezdtem meginterjúvolni a Nobel-díjas professzoraimat” – mondja a szakértő a National Geographic online kiadásának.

Cambridge-ben a legmagasabb az egy főre jutó Nobel-díjasok száma

akik előszeretettel közlekednek biciklin, ezért a helyi autósok elővigyázatosabbak az utakon, nehogy véletlenül a világot megmentő tudósok sorait ritkítsák.

„Később, a Cambridge-i Egyetemet képviselhettem egy szingapúri konferencián, ahol Nobel-díjasok tartanak előadásokat, hogy inspirálják a következő generáció kutatóit” – teszi hozzá. Ennek köszönhetően az interjú alanyainak sora brit tudósok mellett a világ minden tájáról származó kutatókkal és szakemberekkel bővült.

A sorozat a Kossuth Rádió Felfedező című műsorában hallható minden hónap első csütörtökén 14 óra 32 perckor. Ezen év júliusában fog adásba kerülni a 20. epizód.

Érdekes történetek Nobel-díjasokról

Habár mindegyik Nobel-díjas rendkívüli elmének számít a maga kutatási területén, családi hátterük, vonzódásuk a tudományok iránt vagy éppen kezdeti karrierjük nagyban eltér egymástól.

Van, aki akadémikus felmenők árnyékában nőtt fel, mint Tim Hunt, ami inspirálhatta, hogy ő is nagy eredményeket érjen el, de van, akinek nehezebb sors jutott törvénytelen gyerekként – ilyen Paul Nurse. Díjazottnak lenni azonban nem jelenti azt, hogy a tanulmányaikban is kiválóak voltak, ezt támasztja alá a párszor megbukott Richard Henderson is.

Vannak, akik kezdetekben teljesen más pályát képzeltek el maguknak, a karrierálmok között akad

• rockzenész (David MacMillan);
• autószerelő (Lou Ignarro);
• hegymászó (Michael Kosterlitz);
• de még billiárdjátékos (Richard Roberts) is.

A Nobel-díj a Breakthrough Prize és a Lasker Award mellett a világ legrangosabb tudományos elismerései közé tartozik. A Nobel általában az egyik utolsó a nagy kitüntetések sorában (legtöbbször évtizedekkel a felfedezés után, amikor már bizonyította a felfedezés, hogy az emberiség javát szolgáló innováció), ezért a többi nagy elismerést a Nobelt előrejelző díjaknak is nevezik. Ezért különleges, hogy Richard Roberts minden előzetes sztárolás és kitűntetés nélkül egyenesen a legnagyobb presztizsű díjat kapta meg.

A díjjal jelentős pénzösszeg is jár, amelyet a legkülönbözőbb módokon használhatnak fel, például lakáshitel törlesztésre vagy hallgatói ösztöndíj alapra. A hírnevet és sikerességet azonban mindenki másképp viseli, van, aki hátat fordít kutatási területének, van, aki márkát épít belőle (Noble Panacea – Fraser Stoddart).

Végül a Nobel-díjas tudósok is csak emberek. A 84 éves Lou Ignarro egykor éjt-nappallá téve kutatott, ezért vált el tőle felesége, Konstantin Novoselov szabadidejében festőművész, aki a kiállításán dolgozik, Greg Winter pedig sikeres üzletember lett, cégét, a Cambridge Antibody Technologyt az AstraZeneca vásárolta fel több mint 700 millió fontért.

Júliusi adás: Randy Schekman

A Nobel-díjas történetek júliusi epizódjában megismerkedhetünk Randy Schekman amerikai sejtbiológus életével és útjával a díjig. A szakértő még gyerekként minden diákmunkával szerzett pénzét egy mikroszkópra tette félre.

Szülei rá-rájártak a perselyre, így amikor végre elérkezett a vásárlás várva várt pillanata, csalódottan tapasztalta: az összeg hiányos.

Mérgében egészen a rendőrségig biciklizett, ahol feljelentés is történt.

A beidézett szülők az őrsről való távozás után rögtön a boltba mentek és megvették a kis Randy első mikroszkópját, amely ma a Nobel Múzeumban van kiállítva.

A kutató élettörténetét a sorozat következő adásában részletesebben is megismerhetik a hallgatók. Az eddig megjelent epizódok a Médiaklikk oldalán érhetők el.