Egyre gyakoribb a vakbélrák a fiatalabb generációknál

A betegség egykor viszonylag ritka volt, és inkább az időseket érintette.

A vakbélrák egészen a közelmúltig olyan ritka volt, hogy a legtöbb orvos pályafutása során csak egyszer-kétszer találkozott vele és szinte mindig idősebb felnőtteknél fordult elő – írja Justin Stebbing az Anglia Ruskin Egyetem Biomedicinális Tudományok professzora, a The Conversation oldalán.
Most azonban egy meglepő és aggasztó tendencia bontakozik ki: a vakbélrákot egyre gyakrabban diagnosztizálják, és egyre gyakrabban érinti a 30-as, 40-es éveikben járó vagy még fiatalabb embereket.
A vakbél egy kicsi, ujj alakú tasakszerű szerv, amely a vastagbélhez kapcsolódik. Rendeltetése a szervezetben még mindig vitatott, de a legismertebb tulajdonsága, hogy vakbélgyulladást okoz, amely gyakran sürgősségi műtétet igényel. Kevésbé ismert, hogy a vakbélben rák is kialakulhat, általában minden figyelmeztető jel nélkül.
Az Annals of Internal Medicine című szaklapban közzétett új tanulmány kimutatta, hogy a vakbélrákos esetek száma drámaian megnőtt az 1970-es évek után született emberek körében. Bár összesítve a számok még mindig alacsonyak (a vakbélrák évente csak néhány millió embert érint), a gyors növekedés szembetűnő.
Még figyelemre méltóbb, hogy ma már minden harmadik eset 50 év alatti felnőtteknél fordul elő, ami sokkal nagyobb arány, mint a gyomor-bélrendszeri rákok más típusainál.
Nehéz felismerni
Mi áll e növekedés hátterében? Senki sem tudja biztosan, de az egyik első gyanúsított az életmód és a környezet drámai változása az elmúlt évtizedekben. Az 1970-es évek óta az elhízás aránya ugrásszerűen megnőtt, és a túlsúlyosság számos rákos megbetegedés, köztük az emésztőrendszeri rákos megbetegedések ismert kockázati tényezője lett.
Ezzel egyidejűleg az étkezés a feldolgozott élelmiszerek, a cukros italok és a vörös vagy feldolgozott húsok felé tolódott el, amelyek mindegyike összefüggésbe hozható a bélrendszer más részeinek fokozott rákkockázatával. Mivel egyre többen töltenek hosszú órákat az íróasztaloknál vagy képernyők előtt, a fizikai aktivitás is csökkent.
Egy másik lehetőség, hogy olyan új környezeti tényezőknek vagyunk kitéve, amelyekkel a korábbi generációk nem szembesültek. Az élelmiszertermelés iparosodása, a műanyagok és vegyi anyagok széles körű használata, valamint a vízminőség változása mind szerepet játszhat.
Ami a vakbélrákot különösen nagy kihívássá teszi, az az, hogy mennyire nehéz felismerni.
A vastagbélrákkal ellentétben, amelyek néha a szűrő kolonoszkópia révén korán felfedezhetők, a vakbélrák általában rejtve marad.
A tünetek, ha egyáltalán megjelennek, nem egyértelműek és könnyen elháríthatók. Az emberek enyhe hasi fájdalmat puffadást vagy a székelési szokások megváltozását tapasztalhatják, amelyek számos jóindulatú betegség esetében gyakori panaszok. Ennek eredményeként a legtöbb esetet csak a vakbélgyulladás gyanúja miatt végzett műtét után fedezik fel, amikor már gyakran túl késő a beavatkozáshoz.
Az esetek számának növekedése ellenére nincs rutinszerű szűrővizsgálat a vakbélrák kimutatására. A betegség túl ritka ahhoz, hogy indokolttá tegye a széles körű szűrést, és nehezen látható a szokásos képalkotó vagy endoszkópos vizsgálatokkal.
Megváltozott életmód
A vakbélrák növekedése a fiatalabb felnőttek körében része annak a szélesebb körű tendenciának, amely más gyomor-bélrendszeri rákos megbetegedések, például a vastagbél és a gyomor rákos megbetegedései esetében figyelhető meg, ezeket is egyre gyakrabban diagnosztizálják 50 év alattiaknál.
Ennek az eltolódásnak az okai összetettek, és valószínűleg a genetika, az életmód, a környezet és talán még a bélrendszerünkben élő baktériumok változásai is szerepet játszanak benne.
Az elmúlt évtizedekben az antibiotikumokat egyre gyakrabban használták mind az orvostudományban, mind a mezőgazdaságban. Ez a széles körű használat megváltoztathatja a bélrendszerünkben élő baktériumok egyensúlyát, ami befolyásolhatja a rák kockázatát.
Egyes legújabb kutatások azt sugallják, hogy az antibiotikumoknak való korai kitettség hosszú távú hatással lehet az emésztőrendszerre, de több kutatásra van szükség ennek az összefüggésnek a megerősítéséhez.
Egyelőre a legjobb tanács, ha a megelőzésre és a tudatosságra összpontosítunk. Az egészséges testsúly megtartása, a gyümölcsökben, zöldségekben és teljes kiőrlésű gabonafélékben gazdag, kiegyensúlyozott étrend, valamint a fizikai aktivitás mind olyan lépések, amelyek csökkenthetik számos ráktípus kockázatát. A dohányzás kerülése és az alkoholfogyasztás korlátozása szintén fontos.
Bár ezek az intézkedések nem garantálják a vakbélrák elleni védelmet, de bizonyítottan az általános egészséget szolgáló stratégiák. A kutatók keményen dolgoznak azon, hogy megfejtsék miért növekszik olyan gyorsan a vakbélrák a fiatalabb generációk körében.
Addig is alapvető fontosságú az egészségügyi szolgáltatók és a lakosság tudatosságának növelése. A jelek felismerésével és a tünetek megjelenésekor cselekvéssel javíthatjuk a vakbélrák korai felismerésének esélyét.