Klímaváltozás Magyarországon: senki és semmi sincs védve

Az MTA kutatói állásfoglalásukban azt írják, nincs olyan vizsgált terület, ahol ne lennének kimutathatók a klimatikus változások, amelyek egyértelműen negatív irányúak – számol be az MTI az akadémia közleményére hivatkozva. A publikációt az Alkotmánybíróság (AB) kérésére állították össze.

Oberfrank Ferenc, az MTA köztestületi igazgatója a dokumentumot bemutató sajtótájékoztatón felidézte: az AB még a Klímatörvénnyel kapcsolatos döntése előtt kérte az MTA szakmai álláspontját két súlyos kérdésben.

Az első az volt, hogy milyen főbb klimatikus változásokat észlelt az utóbbi évtizedekben Magyarországon és a Kárpát-medence területén az Akadémia.

A második pedig az, hogy az MTA álláspontja szerint melyek azok a főbb, az adaptációt és a rezilienciát elősegítő intézkedések és beavatkozások, amelyekkel mérsékelni lehet a klimatikus viszonyokban bekövetkezett változások mértékét.

Ezeknek a kérdéseknek a megválaszolására állt össze egy ad hoc szakmai bizottság, amelynek tagjai Bozó László elnök, az MTA rendes tagja; Bándi Gyula, az MTA doktora; Báldi András, az MTA levelező tagja; Józsa János, az MTA rendes tagja; Oberfrank Ferenc köztestületi igazgató; Páldy Anna, az orvostudomány kandidátusa; Pásztor László, az MTA doktora és Szűcs Péter, az MTA levelező tagja voltak.

Oberfrank Ferenc szerint az AB júniusi határozatából kiderül, hogy nagy súllyal vette figyelembe az MTA elnöki bizottságának állásfoglalását.

A jelenkori klímaváltozás hatásairól és az alkalmazkodás lehetőségeiről szóló, hét fejezetből álló tanulmányt bemutatva Bozó László meteorológus hangsúlyozta: az éghajlatváltozás minden kétséget kizáróan a 21. század meghatározó tényezője a társadalomban, az ember és a természet kölcsönhatásaiban egyaránt.

Kiemelte, hogy a klímaváltozás problémaköre egy komplex tünetegyüttes, többrétegű krízis, amelynek kiindulópontja a fogyasztásvezérelt társadalom, amely egyre jelentősebb mértékben használja fel a természeti erőforrásokat. Az éghajlatváltozás egyik legfontosabb jellemzőjének a szélsőséges időjárási helyzetek gyakoriságának és intenzitásának növekedését nevezte.

Mint mondta, Magyarország és a Kárpát-medence, akár az árvizekről, akár az aszályról van szó, mindkét tekintetben veszélyeztetett. A beavatkozási lehetőségek között említette azoknak a típusú infrastruktúráknak a fejlesztését, amelyek szélsőséges helyzetekben segítik a monitorozást és lehetővé teszik a beavatkozást. Emellett kiemelte a vízvisszatartás egyre növekvő fontosságát is.

Az egészségünket fenyegeti

A klimatikus átalakulás egészségügyi vonatkozásairól szólva Pándy Anna klímakutató, az orvostudomány kandidátusa, a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ munkatársa arra hívta fel a figyelmet, hogy a 2000 óta végzett klímaegészségügyi vizsgálatok alapján a Kárpát-medencében jelenleg az extrém hőmérsékleti események jelentik a legjelentősebb egészségi kockázatot. Felidézte, hogy a hőhullámok hatására 2003-ban figyeltek fel Európa-szerte. Magyarországon 2005-ben vezették be a hőségriasztást és az ehhez kapcsolódó preventív intézkedéseket. Sajnos a tavalyi extrém meleg miatt a napi többlethalálozás még így is átlagban 25-30 százalék között mozgott.

„Sok a tennivaló” – mondta Pándy Anna, aki kiemelte a hőségriasztási rendszer egységes jogszabályi hátterének fontosságát. A tanulmány említi a hőségtervek megalkotását is, amelyekkel csökkenthető a hőhullámok egészségkockázata.

Az akadémiai jelentésben a szerzők egyebek mellett kiemelik, hogy csak az integratív, holisztikus szemlélet lehet az intézkedések és beavatkozások alapja, az ökoszisztéma alapvető összefüggéseinek ismeretében. A beavatkozások és intézkedések csak akkor lehetnek hatékonyak, ha hosszú távú tervezésre épülnek, a tervezés a tudomány iránymutatásán és nem a gazdaság érdekein alapul és a döntéshozatal minden szintjét áthatja.

Az állásfoglalás hangsúlyozza a humánerőforrás és a materiális erőforrások biztosításának fontosságát, és azt is, hogy nem szabad megfeledkezni a humán szempontok kapcsán az oktatás és tájékoztatás mindent átfogó rendszeréről sem.