Hosszabb lett a nagyvárosok vegetációs időszaka

Jó ideje tudjuk, hogy a nagyvárosok hőmérséklete magasabb a környezetükénél, s ehhez köthetően a városi élővilág számára korábban tavaszodik és később köszönt be a tél. Azonban a nagyvárosokban nemcsak a hőmérséklet tér el a környező tájhoz képest, hanem az éjszakai fényviszonyok is.

A növények életében a fény ugyanolyan fontos tényező, mint a hőmérséklet. A fényszennyezésről is nagyon sokat tudunk ma már (csak épp nem sokat teszünk ellene), ezért is érdekes az az új kutatás, amelyben a városi fények helyi növényzetre kifejtett hatását tárták fel.

A kutatók műholdas mérések adatait használták fel, amelyekben az északi félteke 428 nagyvárosát vizsgálták, 2014-2020 között. A mérésből egyértelmű volt, hogy a városközpontok felé közeledve az éjszakák egyre fényesebbé váltak a világítás miatt, s ez a vegetációs időszak meghosszabbodásához vezetett. Különösen a szezon vége tolódott ki.

A kutatók az éjszakai mesterséget fénylési adatok mellett a hőmérsékleti adatokat is megvizsgálták ugyanezen városokra, ugyanerre az időszakra. Szintén műholdas mérések adatai árulták el azt is, hogy a növényzet az adott helyszínen milyen fejlődési stádiumban van. A műholdak pl. a fotoszintézist mérve képesek azt kimutatni, hogy mikor kezdenek el kihajtani a növények, mikor zajlik a legaktívabb időszakuk, és mikor zárul, vagyis hullanak le a lombok, száradnak el a lágyszárúak.

A vizsgálatok alapján a városi növények 6 nappal előbb hajtanak ki vidéki társaiknál, és a szezon vége 7 nappal későbbre esik számukra. Az éjszakai világításnak mindkét eseményre erősebb a hatása, mint a városi hőszigeté, vagyis jobban megnyújtja a vegetációs időszakot a mesterséges fény, mint a magasabb hőmérséklet.

A szezonkezdetben 31 százalékkal volt jelentősebb a fény miatti eltolódás, a szezonzárásban pedig 49 százalékkal. Némi különbség volt a földrajzi-éghajlati elhelyezkedés szerint is, a fény hatásai a száraz éghajlatú mérsékelt égövi városokban voltak a legerősebbek, ám ez csak a szezonkezdetre volt érvényes. A szezon végét minden helyszínen erősebben befolyásolta a fényszennyezés.

A meghosszabbodó, átalakuló vegetációs időszak további hatásokkal jár. Gondoljunk bele abba, hogy így például kitolódik az allergiát okozó növények szezonja is, például. A természetes folyamatokra, mint a beporzás, szintén hatása van ennek az átalakulásnak. Azt pedig a hazai klímánk átalakulása miatt mindannyian jól ismerjük, hogy milyen is egy túl korán virágba borult gyümölcsfára a tavaszi fagyok hatása.

Mind a klímaváltozás, mind az egyre fokozódó városiasodás eltolja a növények fejlődési stádiumait, ezzel gyakran eltűnik az a hosszú évmilliók alatt kialakult szinkron, ami a növényeket és az állatokat összeköti. A jövő városaiban a lehető legtöbbet meg kell tenni azért, hogy ez az eltolódás ne járjon végzetes hatásokkal a körülöttünk élő növényekre és állatokra.