Dinoszauruszok tánctere volt ez a terület

Manapság számos madárfaj hímje csoportos összejöveteleken mutatja meg képességeit és szépségét a tojóknak, gondoljunk például a hazai túzok dürgésére. A viselkedést lekking néven ismeri a tudomány, bizonyos madaraknál (túzok, fajd, cankó) magyarul a dürgés szót használjuk rá, ám e kifejezés nem általános, nem vonatkozik minden így viselkedő madárra.

A helyszín, ahol ez a különös bemutató szertartás zajlik, maga a lek. A dinoszauruszoknál sem volt ez másképp, eddig is találtak már olyan nyomkövületeket, amelyek arra utaltak, hogy egy sok millió évvel ezelőtti lek helyszínét sikerült azonosítani.

Egy újonnan, a Cretaceous Research folyóiratban közzé tett kutatás eredménye szerint sikerült rátalálni az eddigi legnagyobb efféle dinoszaurusz-lekre, Colorado államban, Denver városától alig 23 kilométerre. A Dinosaur Ridge nevű helyszín olyan ártári terület volt, a kréta időszakban, amelyet úgy 100 millió éve gyakran borítottak be friss hordalékkal az áradások.

Ennek köszönhető, hogy az itteni lábnyomok, ha friss iszapréteg fedte be őket, megőrizhették formájukat, majd megkövülhettek. Azután sok-sok millió évvel később az erózió lekoptatta a fedő rétegeket. Így aztán újra szabaddá váltak – immáron iszap helyett homokkőbe nyomódva – a lábnyomok. Számtalan dinófaj lábnyomait őrizték meg így e kőzetrétegek.

A lelőhely ugyan már a 19. századtól ismert, innen került például elő az első sztegoszaurusz, ám a nyomkövületeket, a lek helyszíneit alig több mint egy évtizede fedezték fel. 2016-ban ismertették először a különös tánctér leírását, azonban először még fészekrakás nyomainak gondolták a megkövült jeleket. Később azonban kiderült, hogy a kaparás jellegű nyomok sűrű csoportokban vannak, és számos kőzetrétegben ismétlődtek.

A kutatók szerint valószínűleg egykori theropoda dinoszauruszok, Acrocanthosaurusok, amelyek a T. rex rokonságába tartoztak, mutathattak be itt összetett rituálékat hím fajtársaikkal együtt, a nőstények számára. Ne kizárt az se, hogy strucc-szerű Ornithomimus-félék lehettek a lek táncosai. Sajnos a puszta nyomok alapján nem lehet egyértelműen eldönteni, hogy végül is melyik faj lehetett felelős a tánclépésekért.

A kutatók most odáig jutottak a vizsgálatokkal, hogy az eddig ismert 2-3 lek nyom helyett több mint harmincat tudtak azonosítani. Mindez a kutatók szerint nemcsak azt jelenti, hogy a világ eddigi legnagyobb dinoszaurusz-lek arénára bukkantak rá, hanem a több rétegben is megtaláltak alapján azt is, hogy ezek az állatok valamiért rendszeresen, több szaporodási időszak során is ugyanoda tértek vissza előadni táncrituáléikat.

2019-ben, majd 2024-ben drónról mérték fel a területet, nagy felbontású felvételeket készítettek, majd ezeket elemezték a szakemberek . Mivel ma már nagyon szigorú állami védelmet élvez a nyomfosszíliák területe, amelyre senki se teheti be a lábát, ezért is volt nagy segítség a drón. A precízen feltérképezett nyomokat aztán máshol talált és leknek gondolt lelőhelyek nyomaival is összevetették.

A legjellegzetesebb nyom olyan volt, amely alapján az állat a jobb és a bal lábával felváltva hátrafelé rúgva kapart. (Nagyjából olyan mozdulatot képzeljünk el, mint amikor a kutya a hátsó lábával pár gyors rúgással rákaparja a füvet, földet az ürülékére.) A nyomok egymásutánisága pedig azt mutatta, hogy a dinók az óramutató járásával egyező irányba el is fordultak, miközben karmaikkal hátrarúgták a homokot.

Ezen kívül egy másféle nyom is volt, az nagyjából tálra emlékeztető formájú gödör volt, ebből jóval kevesebbet azonosítottak. Azonban a kutatók úgy vélik, ezek a nyomok később fészkekké válhattak – hasonlót a mai madarak körében is lehet tapasztalni. Ami miatt elképesztően fontos ez a lelőhely, az az, hogy ezen kívül eddig a világon csak három másik dinoszaurusz lek helyszínt sikerült találni.