Mivel foglalkozik Kapu Tibor az űrben?

5 fotó

A felbocsátás többszöri elhalasztása után június 25-én indulhatott útjára az Axiom-4 (Ax-4) misszió legénysége a Nemzetközi Űrállomásra (ISS). Az azóta eltelt napokról az Axiom Space oldalán részletesen közvetített.

A legénység tagjai,

• Peggy Whitson amerikai parancsnok;
• Subhansu „Shux” Sukla indiai pilóta;
• Sławosz „Suave” Uznański-Wiśniewski lengyel
• és Kapu Tibor magyar missziós szakértő.

A legénység küldetését 14-21 naposra tervezték, ez azt jelenti, hogy július 10-étől kezdődően bármelyik nap hazatérhetnek.

A Crew Dragon űrhajó június 26-án dokkolt az ISS fedélzetére a második repülési napon. Az út elején aranyos kis jelenete volt, ahogy a kapszulában lévő, a mikrogravitációs (köznapi nevén: súlytalanságos) környezetbe való átlépés indikátoraként elhozott plüss hattyúfióka.

A legénység ötödik tagjának kinevezett, Joy névre keresztelt játék az űrállomáshoz való csatlakozás előtt kezdett lebegni.

Habár a játék Sukla fiának állatszeretete miatt lett kiválasztva, szimbolikájában hasonló jelentést hordozva a fedélzeten lévő mind a négy nemzetet egyesítette.

Forrás: Axiom Space

Annak a tradíciója, hogy a gravitáció megszűnésének pillanatát egy plüss jelezze Jurij Gagarinnal, az első űrhajóssal kezdődött és azóta egyfajta rituálévá vált a missziókon – olvasható a The Hindu cikkében.

Így indult a tudományos munka

Az ISS-en a meleg fogadtatás és ceremónia után Whitson kiosztotta legénységének a hivatalos orbitális repülési azonosítójukat, Kapu Tibor a 636-sat kapta, vagyis ő a 636-ik ember, aki a Föld körül kering.

A napjuk hátralévő részét berendezkedéssel és a rakomány kipakolásával töltötték, felkészülve arra, hogy az elkövetkezendő napokban 31 ország 60 kísérletét kell majd végrehajtaniuk. Ezzel az Axiom-4 misszió a vállalat legintenzívebb kutatási küldetése, amelyet az űrállomás fedélzetén végrehajtottak.

A negyedik napon kezdtek neki a tudományos munkának. Peggy Whitson rákos sejtek viselkedését vizsgálta mikrogravitációban, Sukla a vázizomzat űrben történő lebomlását tanulmányozta, Kapu Tibor pedig a magyar fejlesztésű Radnano űrhajós doziméter eszköz segítségével háttérsugárzásterhelést mért az űrállomás fedélzetén.

Utóbbi segíthet annak megértésében, hogy az emberre milyen hatással van az űrbéli sugárzás, ami fontos szerepet játszik a Holdra, Marsra és ezeken túlra irányuló jövőbeli küldetések szervezésében.

Az összegyűjtött adatok a földi sugárzásfigyelési technológiákat is javíthatják.

Ezen kívül elindította a Vitapric projektet is: ez egy növénybilológiai teszt, amely azt vizsgálja, hogyan befolyásolják a növénynövekedési primerek a mikrozöldségek fejlődését az űrben. Ennek célja az űrben termesztett növények tápértékének növelése, a fenntarthatóbb élelmiszertermelés a hosszabb távú küldetésekhez.

Nemzetközi jelentőség

Az ötödik napon, vagyis június 29-én Kapu Tibornak lehetősége nyílt egy beszélgetésre Orbán Viktor miniszterelnökkel, majd Whitsonhoz csatlakozva rögzítették az első jelentést azzal kapcsolatban, hogy a legénység hogyan akklimatizálódott és éppen milyen kutatások vannak folyamatban.

A nyolcadik napon a magyar űrhajós a sugárterhelés mérése mellett folytatta a muslicák DNS-javító kísérletét is, amely azt vizsgálja, hogy az űrsugárzás miként befolyásolja a genetikai integritást és hogyan védik bizonyos enzimek a DNS-t a károsodástól. Ez újmódszereket vezethet be az emberi egészségvédelemben és a mélyűrbeli kutatások során.

Forrás: Axiom Space

A kilencedik nappal az űrhajósok már egy hete tartózkodnak az űrben. A dokkolás óta 113-szor kerülték meg a Földet, 2,9 millió mérföldet megtéve, amely közel 12-szerese a Hold és Föld közötti távolságnak. Ez a nap pihenőnap volt mindenki számára, lehetőségük nyílt beszélni a Földön lévő barátokkal és családtagokkal is.

A küldetés történelmi jelentőségű a nemzetközi hordereje miatt.

Ez az első alkalom, hogy indiai, lengyel és magyar űrhajósok feladatokat hajtottak végre az űrállomás fedélzetén, és a küldetés egyben több mint 40 év után az emberes űrrepüléshez való visszatérését is jelenti ezeknek a nemzeteknek.

Mikor térhetnek vissza?

A kutatások tovább folytak a 11. napon, Kapu Tibor adatokat gyűjtött a Microfluidics Design kísérlethez, amely azt vizsgálja hogyan viselkednek a folyadékok mikrogravitációban a lab-on-a-chip rendszerekben. Ezek az eszközök kis mennyiségű folyadékot manipulálnak miniatűr csatornákon keresztül, amelyek másképp viselkednek a gravitációs erők, például a felhajtóerő és az ülepedés hiánya miatt.

A kísérlet hosszú távú célja, hogy olyan űrben használható diagnosztikai eszközöket fejlesszenek ki, amelyek képesek a gyógyszerek stabilitásának és minőségének az elemzésére hosszabb küldetések során. Ez létfontosságú lehet az űrhajósók egészségének fenntartásához hosszabb űrbéli utazások alkalmával, ahol az utánpótlás korlátozott és a fedélzeti orvosi lehetőségeknek is önellátónak kell lenniük.

Kapu Tibor egy újraélesztési bemutatót is filmre vett a Space Basics Outreach program kezdeményezésében, amelynek célja, hogy a Nemzetközi Űrállomáson végzett tevékenységek bemutatásával minden korosztály számára oktatást nyújtson, bepillantást engedve egy űrhajósok életébe.

A 14. napon Kapu Tibor hozzájárult az IMU-DRS tanulmányhoz, amely az okostelefonok mozgásérzékelőinek pontosságát teszteli mikrogravitációs környezetben. Az űrben gyűjtött mozgásadatoknak a földi viszonyítási pontokkal való összehasonlításával a kutatók megérthetik a szenzorok sodródását és bebizonyíthatják, hogy az összetett mozgáspályák rekonstruálhatóak súlytalanságban – ez befolyásolhatja az űrhajók jövőbeli navigációs rendszereit.

Küldetésük lassan a végéhez közeledik.

Július 10-e van kitűzve a visszatérésük dátumául, de korántsem biztos, hogy ez aznap fog megvalósulni, ezért érdemes a NASA honlapját és bejelentéseit is figyelemmel kísérni.