Különleges villanásokat vizsgált az űrből Kapu Tibor

Kapu Tibor kedden tért vissza a Földre a Nemzetközi Űrállomásról (ISS), ahol többek között új nyomkövetési módszert vizsgált, egy új matematikai felfedezés látványos demonstrációját mutatta be, valamint a Föld éjszakai féltekén zajló zivatarokról is készített fotókat.

A HUNOR program keretein belül a HUN-REN Földfizikai- és Űrtudományi Kutatóintézet (FI) számára elvégzett kísérlet során elsődlegesen a villámaktivitást és ezzel összefüggésben a zivatarfelhők felett megjelenő, elektromos fényvillanásokat (FEF-jelenségeket) figyelték meg – olvasható a HUN-REN közleményében. Bór József, a HUN-REN FI kutatója azt nyilatkozta, a küldetés során rögzített videók minőségellenőrzésekor már találtak két gyűrűlidérc típusú fényjelenséget.
Ezek az első felhők feletti elektromos felvillanások, amelyeket az UHU földmegfigyelési kísérlet keretein belül észleltek és azonosítottak.
Hozzátette, hogy számos felvételhez, később kapnak majd hozzáférést, de a meglévőkben számítanak további FEF-ekre. Az UHU kísérlet már csak azért sem zárul eredménytelenül, mert a gyűrűlidérceken kívül sok villámfény is egyértelműen kivehető.
Az űrbéli felvételek várhatóan a földi villámészlelő hálózatok hasznára válnak majd, az észlelés hatásfokának ellenőrzésében és a zivatarok elektromos aktivitásának az éghajlatkutatásban való felhasználásában.
Az új nyomkövetési rendszerrel a HUN-REN Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézetének végzett méréseket Kapu Tibor. Az alapkísérlet mellett egy hosszabb mérésre is volt lehetőség, melyben 2 teljes keringés alatti kalibrációs adatot mentett le az applikációjuknak, mondta el Kornyik Miklós a projekt vezetője és a kutatóintézet munkatársa.
A tesztelt módszert a gyógyászatban, robotikában, de van, hogy videójátékokban is használják. A kísérlet alapján fejleszthető algoritmusok különösen hasznosak lehetnek az űrbéli navigáció fejlesztésében, űreszközök együttes koordinálásban, dokkoláskor, valamint karbantartási munkálatok végzésekor.
További kísérletek
Kapu Tibor foglalkozott még a HUN-REN-BME Morfodinamika Kutatócsoport matematikusainak 2024-es felfedezésével a lágy cellákkal is. A sarkok nélküli háromdimenziós teret kitölteni képes téridomcsaládnak egy szimmetrikus példányát vitte magával, hogy két csak súlytalanságban elvégezhető kísérlettel hívja fel a figyelmet az alakzat jellemzőire.
A lágycella formájában víztesteket hozott létre, kihasználva, hogy a konstrukció minimálfelületekre vezet, másrészt több lágycellákból összefüggő alakzatot épített, bemutatva, hogy a téridomok stabilan kapaszkodnak egymásba.
A HUN-REN Természettudományi Kutatóközpont kristálykémiai szakemberei a HUNOR Programmal és a központi japán űripari vállalattal a JAMSS-szel közösen egy hónapon keresztül új szerves vegyületekből növesztett kristályokat az ISS-en. A súlytalanság rendezettebb körülményeket biztosított, ezáltal jobban megtudták vizsgálni.
A sikeres kísérlet új fejleményekhez vezethet a kémiai kutatásokban és a vegyipari alkalmazásokban: ez az első hidrogén-kötéssel felépülő vázszerkezet, amit súlytalanságban kristályosítottak. A hidrogénhíd gyengébb vázkötés a korábban alkalmazottaknál, ezért kristálya sérülékenyebb, cserébe a felhasználása során kisebb energiabefektetések szükségesek a kémiai folyamatok véghezviteléhez.
A szerkezet pontos feltérképezését Dr. Bombicz Petra és kutatócsoportja végzi az Űrállomásról épségben visszatért kristályon. A rekonstrukcióhoz az angliai Diamond Light Source sugárforrásnál gyűjtöttek adatokat.







































































































































































































