Denevérharapás után halt meg egy ausztrál férfi

Új-Dél-Wales államban most először fordult elő lyssavírus-fertőzés, egész Ausztráliában ez a negyedik eset. A hatóságok felhívták a lakosok figyelmét, hogy ne fogdozzák a denevéreket, mert a fertőzés – a veszettséghez hasonlóan – az állatok nyálából jut az emberre. Ez bekövetkezhet harapás során, de azzal is, ha a denevér csak megkarmolja az embert. 2024-ben 118 olyan eset volt az országban, amikor denevérharapás vagy karmolás után orvoshoz fordult valaki.

Az 50 éves férfit még hónapokkal ezelőtt harapta meg egy denevér, majd ezt követően mutatták ki nála az ABLV (ausztrál denevér-lyssavírus) fertőzést. A vírust először 1996-ban azonosították, azóta mindössze 4 fertőzés fordult elő – mivel a betegségre nincs semmiféle gyógymód, a halálozása 100 százalékos, még akkor is, ha a veszettség elleni szerekkel kezelik a beteget.

A denevérek ugyanúgy megbetegednek és elpusztulnak az ABLV fertőzésben, ahogy az ember is, ám vannak egyedek, amelyeken nem látni a betegség jeleit. Szerencsére rendkívül kis arányban van csak jelen a kontinens denevéreiben a vírus. Kizárólag az állat nyálán keresztül fertőződhet meg bárki, vagyis pusztán az, ha az állatok közelében van, nem veszélyes.

A szakemberek azonban úgy vélik, különösen veszélyesek lehetnek azok az időszakok, amikor a denevérek éheznek és legyengülnek – ilyenkor a vírusnak jobbak az esélyei náluk. Hasonlóan veszélyes lehet az extrém hőség ideje is, főként, ha a denevérek ilyenkor közelebb kerülnek az emberekhez.

A vírus mind a repülőkutyák (nagy termetű gyümölcsevő denevérek), mind pedig az apró rovarevő denevérek populációiban jelen van. A kutatók hangsúlyozták, hogy a legfontosabb, hogy a denevérek természetes élőhelyei sértetlenek maradjanak, akkor nem kerülnek kontaktusba az emberrel. Mind a repülőkutyák, mind a rovarevő denevérek az ökoszisztéma igen fontos részei, vigyázni kell rájuk.

Lyssavírusok az európai denevérekben is előfordulnak, de elképesztően ritkák. Hatféle Lyssavirus van jelen kontinensünkön, az ezek által okozott fertőzéseket a veszettség esetek között tartják nyilván. Ennek oka a vírusok rendkívül közeli rokonságán túl az is, hogy a lyssavírus-fertőzés is központi idegrendszeri elváltozásokkal jár, a klasszikus veszettséggel megegyező tünetekkel.

Gyakorlatilag úgy is mondhatjuk, hogy a veszettség egy olyan betegség, amit több, közeli rokon vírus okozhat. A klasszikus veszettség elleni védőoltás legalább részleges védelmet nyújt, de nem minden Lyssavirus ellen.