Elkaszálná a klímakutatásokat a Trump-kormány

Felmerülhet, hogy mi a csudának foglalkozunk mi itt, Közép-Európában azzal, hogy az USA egyes intézményeinek milyen jövőbeli költségvetés jut. A kérdés jogos, azonban fontos tudni, hogy a tudományos kutatások terén eddig vezető szerepet vállaló Amerika rengeteg olyan mérést végzett, amelyek adataiból világszerte dolgozhattak a kutatók. A világ legbefolyásosabb gazdaságú országának eseményei mindenkire hatnak.

Talán az egyik legfontosabb e téren a NOAA költségvetése, ezen belül a legsúlyosabb csapást az az obszervatórium szenvedheti el, amely 1958 óta folyamatosan méri a légköri szén-dioxid szintjét. A hawaii Mauna Loa Obszervatórium (nyitóképünkön) fenntartására egyetlen centet sem szán a Trump-kormányzat. Ennek az intézménynek köszönhetjük az az elhíresült fűrészfogas mintát, amit a légköri szén-dioxid éves méréseiből felrajzoltnak.

A Mauna Loa Obszervatórium bezárása véget vet annak a közel hét évtizedes mérési sorozatnak, amelyből a Keeling-görbét kaptuk eddig.

A NOAA klímaadatait globálisan felhasználják a klímaváltozás előrejelzésében, és ezen adatok nélkül  a világ minden országa számára sokkal nehezebbé válik a felkészülés az egyre inkább rohamléptekben közeledő jövőre. A NOAA kutatóit elküldik, laboratóriumait bezárják, a vészjelző rendszert megszüntetik, ez pedig egyszerűen lehetetlenné teszi az USA számára, hogy gyorsan visszakapcsolódhasson e munkákba a jövőben. (Ráadásul sokkal olcsóbb fenntartani valamit, mint újra felépíteni egy teljes rendszert, infrastruktúrát.)

Szintén megszűnés várhat a CIRES-re, arra az intézményre, amely az USA jég- és hóadatait méri, gyűjti, rendszerezi, más klímaadatok mellett. Számos oktatóprogramot törölnek, illetve azokat a tengerpart-védelmi és helyreállítási programokat, amelyek szintén a klímaváltozás miatti intézkedéseket koordinálják.

A NOAA alá tartozó egyes természetvédelmi programok, mint a lazacok ívóhelyeinek védelme, szintén megsemmisülhetnek. Rengeteg más üvegházgázt mérő helyszínt is bezárnak, Alaszkától az Antarktikáig.

Nemrégiben jelentették be azoknak a műholdas méréseknek a megszüntetését is, amelyek a hurrikánok előrejelzésében létfontosságúak. Bár a tudósok tiltakozása hatására ennek dátumát 2025. június vége helyett július végéig kitolták, ám így sem jut már mérés a fő hurrikánszezonra, az augusztusról októberig terjedő időszakra.

Az új költségvetési javaslat mindennemű hosszabb távú (például évszakos) előrejelzést lényegesen megnehezít, igazából azt lehet mondani, hogy évtizedekkel veti vissza az előrejelzést, modellezést, és sokkal nehezebbé válik az extrém időjárási események előrejelzése is.

Természetesen mindezeket még meg kell szavaznia a Kongresszusnak is, amit erősen befolyásol majd mindazok gazdasági érdeke, akik a klímaadatoktól is függenek. Kellő lobbizással, amit a tudományos élet és a sajtó is támogathat, talán elérhető, hogy ennél sokkal észszerűbb legyen majd a NOAA 2026-os költségvetése.