Emiatt járt extra forrósággal a perm végi kihalás

Bolygónk eddigi legnagyobb kihalási hulláma 252 millió éve zajlott annak köszönhetően, hogy a mai Szibéria területén egy igen nagy kiterjedésű bazaltáras vulkánkitörés kezdődött el. Ez azonban csak a kezdet volt, a klíma mintegy ötmillió éven át igen forróvá vált – ennek az oka azonban nem volt egészen világos.

A kitörés során a légkörbe került szén-dioxid mennyisége nem volt elegendő ehhez az extrém meleg időszakhoz, ahhoz, hogy a bolygónk rendkívüli üvegházzá alakuljon évmilliókra. No de akkor mi játszott még ebben szerepet?

Egy nemrégiben a Nature Communications folyóiratban közzé tett kutatás arról számolt be, hogy a korabeli erdőségek összeomlása idézhette elő ezt a rendkívüli helyzetet. A kutatást, amelyet kínai kollégáikkal végeztek, a Leedsi Egyetem ismertette. Az eredményeknek napjainkra nézve is fontos tanulságai vannak.

A kutatók a növényi fosszíliákat elemezték új szempontok alapján, és az ekkori éghajlatra utaló jeleket keresték a kőzetrétegekben. Ezen adatok alapján rekonstruálták, mi is játszódott le a kihalási hullám körüli időszakban a növényvilágban. Arra jutottak a szakemberek, hogy a növényzet pusztulása, s ezen keresztül a csökkenő szénmegkötés játszott szerepet abban, hogy elszabadult a klíma 252 millió éve.

„Ez az egyetlen olyan magas hőmérséklettel járó klímaesemény bolygónk történetében, amelynek során a trópusi erdőségek bioszférája összeomlott, ahogy azt elméletünkben is gondoltuk. Most több évi terepi munka, elemzés és szimulációk segítségével végre sikerült az elméletet igazoló adatokat is begyűjtenünk” – magyarázta a kutatást vezető Dr Zhen Xu, a Leedsi Egyetem geológus-paleobotanikusa.

Az eredmény azt is bizonyítja, hogy bolygónk szénciklusában vannak olyan fordulópontok, amelyeket elérve a felmelegedés mindenképpen tovább erősödik.

A perm időszak végi kihalási hullám idejének legteljesebb geológiai és fosszíliákat tartalmazó rétegei Kína területén találhatók. Ennek köszönhető, hogy a kínai szakemberek évtizedek óta, gyakorlatilag geológusok három nemzedékén átívelő időszakban gyűjtötték eddig is az információkat és a mintákat. A kutatók a friss vizsgálatokhoz 2016-tól fogva jártak terepi expedíciókra az ország szubtrópusi területeitől a sivatagokig végiglátogatva az érintett lelőhelyeket.

A vizsgálati eredmények igazolták, hogy a trópusi növényzet pusztulása összhangban volt a szénmegkötéssel és a későbbi felmelegedéssel.

„Ez egyúttal arra is figyelmeztet, mennyire fontosak a jelenlegi trópusi erdőségeink. Ha a gyors felmelegedés miatt ezek hasonlóképp összeomlanak, akkor nem várhatjuk el, hogy a klímánk visszaálljon az ipari forradalom előttire még akkor se, ha beszüntetjük a szén-dioxid-kibocsátását. Valójában ebben az esetben a felmelegedés még tovább is gyorsulhat, még akkor is, ha az emberi kibocsátást nullára csökkentjük. Olyan mértékben változtattuk meg a szén körforgását, hogy ez csak földtörténeti léptékű idő alatt állhatna helyre – ahogy az a Föld múltjában is történt már” – magyarázta Benjamin Mills professzor.

Bolygónk története nem ért még véget, és rajtunk múlik, milyen úton halad tovább.