Nem csak képzeljük, hogy a hétfők stresszesebbek

A Hongkongi Egyetem (HKU) kutatói 50 évesnél idősebbeket (3500 főt) vizsgáltak meg a hétfőkre jellemző stresszes állapot szerint. A kutatás kimutatta, hogy a hétfőkkel kapcsolatos szorongás hosszú távú negatív hatásokkal jár – függetlenül attól, hogy valaki dolgozott-e vagy nyugdíjas volt már – és ez a szív- és érrendszeri egészségre is hat.

Azoknál, akik stresszelnek hétfőnként, még hónapokkal később is emelkedett stresszhormonszintet mutattak a vizsgálatok. A kutatási eredményeket a Journal of Affective Disorders  folyóiratban publikálták.

Akik hétfőn szorongtak, azok hajmintáiban 23 százalékkal magasabb volt a kortizol nevű stresszhormon szintje, mint azokéban, akik más napokon éreztek stresszt. Abból, hogy ezt a nyugdíjasoknál is ki lehetett mutatni, világossá vált, hogy nem pusztán a munkahelyi stressz az oka a hétfői extra terhelésnek.

A kutatók szerint a hétfőnként 19 százalékkal több szívroham hátterében is ez a hatás állhat. Ráadásul úgy tűnik, valamiért a hétfői szorongás jelentősebb biológiai hatással jár, mint az egyéb napokon megélt.

A krónikusan magas stresszhormonszint hozzájárul a magas vérnyomáshoz, az inzulinrezisztenciához és az immunrendszer zavarához. Korábban is kimutatták azt, hogy a hétköznapok stresszesebbek a hétvégéknél, azonban most először derült fény arra, hogy a hétfők ezeken belül is kiemelkednek. Úgy tűnik, a társadalom működésének heti ritmusa (és nem csupán a munkahelyi terhelés) olyan szorosan beépül az életünkbe, hogy végigkísér azután is, hogy már nem kell minden hétfőn a munkahét kezdete miatt aggódnunk.

A hétfők afféle kulturális stresszerősítők, a hétfői rosszkedv hosszú távra beépül az ember élettani folyamataiba, hozzájárul ahhoz, hogy elszabadulnak a stresszhormonjaink, és ez hosszú távú szív- és érrendszeri problémákhoz vezet. A kutatók szerint ha ezt a hétfői extra stresszt valahogy kezelni tudnánk, azzal pont e betegségek terén érhetnénk el javulást.