Az állattartáshoz kötődnek fertőző betegségeink

Eske Willerslev, a Koppenhágai Egyetem  és a Cambridge-i Egyetem világhírű paleogenetikus professzora vezette azt a nagy kutatócsoportot, amely régi DNS mintákban 214 emberi kórokozót azonosított Eurázsia területén. A kutatóknak sikerült kimutatni az első állatról emberre átterjedt fertőző betegséget – vagyis zoonózist – 6500 évvel ezelőtti mintában, az efféle betegségek nagyjából 5000 éve váltak gyakoribbá. A Nature hasábjain  publikált tanulmány az eddigi legnagyobb, amelyben a fertőző betegségeink múltját vizsgálták.

A kutatás nem is lehetne időszerűbb, hisz még nem felejtettük el a covidot (egyike a denevérektől eredő fertőzéseinknek), de Amerikában például a madárinfluenza által megfertőzött tehenek és más háziállatok jelentenek mindennapos példát ma is. A vadállatokkal egyre többször kerülünk kapcsolatba, ahogy kiszorítjuk őket élőhelyükről, és ez óhatatlanul együtt jár azzal is, hogy a kórokozóikkal is találkozunk.

A kutatók több mint 1300 történelem előtti személy DNS-ét elemezték, akik közt a legrégebbi 37 ezer éve élt. A vizsgált ősi csontok és fogak egyedi bepillantást engednek a paraziták, vírusok és baktériumok okozta fertőzéseink történetébe. Úgy találták, hogy a fertőző betegségeinkben kulcsszerepe volt annak, hogy együtt éltünk a háziasított állatainkkal, a terjesztésben pedig a sztyeppe vándorló pásztornépei voltak a főszereplők.

Régóta gyanítottuk, hogy a betegségek új korszaka kezdődött meg, amikor áttértünk a mezőgazdálkodásra és az állattartásra – most a DNS-minták segítségével igazoltuk, hogy ez legalább 6500 éve megtörtént. E fertőzések nem egyszerűen csak betegségekért voltak felelősek, de populációk omlottak össze miattuk, migrációt és genetikai alkalmazkodást is magukkal hoztak

– mondta el Willerslev professzor

A pestis legrégebbi példáját is megtalálták a 214 azonosított kórokozó között: a Yersiniai pestis baktérium nyomait egy 5500 évvel ezelőtt élt személy maradványaiban mutatták ki. A pestis a középkori Európa népességének negyedét-felét irtotta ki.

Emellett olyan jól ismert betegségek kórokozóit találták meg, mint a malária (4200 éves mintában), lepra (1400 éves mintában), Hepatitis B (9800 éves mintában), illetve torokgyík (11000 éves mintában). A visszatérő tífusz 5500 éves mintában fordult elő először, a pásztorkodás megjelenését követte.

A vizsgálatok során az ellenőrizték, milyen mikroba-DNS maradványokat lehet azonosítani az emberi mintákban. Természetesen az azonosítottak többsége az ember saját mikrobiomjának képviselői közül, például a szájunkban élő baktériumok közül került ki, de 214 kórokozó is felbukkant.

Pestisbaktériumot például 42 emberben mutattak ki, ezek nagy területű elterjedésről tanúskodtak (Oroszország, Közép-Ázsia, Bajkál-tó vidéke), valószínű, hogy Közép-Ázsia környezetében volt az eredeti otthona a kórokozónak, ahol csak helyi járványokat okozhatott. Később a nagy „világkarriert” befutó változatok már a bolha terjesztette baktériumtörzsek voltak, a bolhához alkalmazkodás jelentette azt, hogy a pestis képes volt gyorsan és igen hatékonyan terjedni és világjárványokká alakulni.

A leprát skandináv mintákban azonosították, mégpedig abból a korszakból, amikor a mókusprém-kereskedelem fellendült. Ismert, hogy a lepra számos rágcsálót, köztük a mókust is megfertőzi, elképzelhető, hogy a skandináv esetek is a mókusokhoz köthetők. Érdekes módon a vizsgált emberek 1,1 százalékában több kórokozót is találtak, így például egyik esetben lepra és fekete himlő is kínozta az embert egyidejűleg.

A legtöbb kórokozót kb. 5000 évvel ezelőtti minták hordozták. Ez az az időszak volt, amikor Európa népessége átrendeződött, könnyen lehet, hogy az ide eljutó járványok hatásához köthető népességcsökkenés miatt. Az elnéptelenedett területeken aztán a kelet felől érkező népek otthonra leltek, majd keveredtek a maradék őslakossággal.

Ez a helyzet igencsak hasonlít ahhoz, amelyet az amerikai őslakosok is átéltek az európai hódítók érkezése után. Akár ez a helyzet is magával hozhatta az egyes autoimmun betegségek gyakoribbá válását, mint a sclerosis multiplex annak következtében, ahogy a számos kórokozóra az ember immunrendszere reagált.