Nem nagyon értjük, mi is az a feldolgozott, ultrafeldolgozott élelmiszer

Számos krónikus betegség kialakulásában van jelentős szerepe annak, ha egészségtelenül táplálkozunk, így feldolgozott, illetve ultrafeldolgozott élelmiszereket fogyasztunk. A Jama Network Open folyóiratban egy olyan kutatás eredményét tették közzé, amelyben amerikai reprezentatív lakossági mintát kérdeztek ki a feldolgozott élelmiszerekről, és arról, hogy vajon mi befolyásolja a 2-es típusú cukorbetegség kialakulását.

Mik is azok a feldolgozott és az ultrafeldolgozott élelmiszerek?

A legismertebb kategorizálás szerint négy csoportba sorolhatók élelmeink.

1. Az élelmiszereink nyers alapanyagokból készülnek, és számos alapanyag önmagában, nyersen is fogyasztható (zöldség, gyümölcs, magvak). Ezek a legtisztább, legegészségesebb élelmeink, de könnyen érthető, hogy számos ételt nem célszerű nyersen enni (pl. tojás → szalmonella). A nagyon minimális feldolgozáson átesett élelmiszereink, például a tej pasztörizálva, a fűszernövény megszárítva, friss alapanyagok lefagyasztva, magvak felaprítva-megpirítva is ide tartoznak, a lényeg, hogy a kis mértékű feldolgozás során semmiféle plusz anyagot nem adnak hozzá az alapanyaghoz. Úgy is fogalmazhatnánk, hogy a fizikai átalakítás belefér, de a kémiai már nem.
2. Vannak olyan élelmiszerek, amelyek még mindig alapanyagok, de önmagukban nem esszük őket – ilyen például az étolaj, a zsír, a cukor, a só, a liszt, ecet – azonban ezeket felhasználjuk más élelmiszerek készítése során, a nyersanyagokkal kombinálva. Egészen addig, míg ezeket az anyagokat mértékletesen használjuk, adjuk hozzá az ételeinkhez, addig nem jelent problémát a fogyasztásuk.
3. A feldolgozott élelmiszerek közé olyan egészen hétköznapi ételek kerülnek, mint a lekvár, a kenyér, a sajt, a savanyúság, a konzervek (a cukros vagy sós lében eltett is). Ide tartozik a füstölt sonka, szalonna, vagy az olajos hal is, de a házilag sütött kenyér is. Általában elmondható, hogy e csoport tagjait az első két csoport kombinálásával hozzuk létre, tartósítás, főzés, erjesztés útján.
4. Az ultrafeldolgozott élelmiszerek jelentik a legrosszabb választási lehetőséget. Ezek a termékek jelentős ipari feldolgozáson estek át, számos adalékot tartalmaznak, talán eszünkbe se jut, hogy az egészségesnek vélt gyümölcsjoghurt, vagy ivólé is e kategóriába tartozik! A felvágottak, készételek (konzerv és mirelit egyaránt), kekszek, csipszek, reggelizőpelyhek, puffasztott gabonatermékek, ipari készítésű (adalékolt) kenyerek, péksütemények, levesporok, adalékolt fűszerkeverékek szintén ultrafeldolgozott élelmiszerek. Az adalékanyagok ugyan kis mennyiségben ártalmatlanok, ám rendszeres fogyasztásuk vagy épp egymással együtt fogyasztásuk során már okozhatnak káros élettani, biológiai változásokat szervezetünkben.

A legjobb, ha a gyümölcsöt nyersen fogyasztjuk, önmagában.

Forrás: Pixabay

Az amerikai kutatás egyik célja az volt, hogy vajon mennyit értenek ebből az átlagemberek? A megkérdezett 2174 fő reprezentatív mintát képviselt, és három fő kérdésben kérték a válaszaikat.
Nevezzenek meg feldolgozott élelmiszereket, egészségtelennek vélik-e az összes feldolgozott élelmiszert, illetve mik azok az élelmiszerek, amelyek hatására nő a 2-es típusú diabétesz kockázata.

Nagyjából 1 perccel tart tovább a natúr joghurtot elkeverni friss gyümölccsel annál, mintha bolti ízesített, ultrafeldolgozott joghurtot adna enni az ember a gyerekének.

Forrás: pixabay

Az eredmények alapján egyértelműen látszott, hogy az emberek nincsenek tisztában a feldolgozott és az ultrafeldolgozott élelmiszerek mibenlétével. A legtöbben (28 százalék) a felvágottakat, virsliket és efféle húsételeket tekintették feldolgozottnak, kevesebben sorolták ide a konzervet, fagyasztott élelmiszert, illetve az adalékolt termékeket, valamint a csipszeket, készételeket.

Furcsamód a fiatalok körében a felvágott kevésbé tűnt feldolgozottnak, ám többen sorolták ide a nassolni valókat és az adalékolt élelmiszereket. A feldolgozott élelmiszerek egészséges voltáról erősen megoszlottak a vélemények 39-40 százalékban tartották ezeket egészségesnek, illetve egészségtelennek.

A 2-es típusú cukorbetegség kapcsán a válaszok 51 százaléka szerint a cukor, 19 százalék szerint az édességek, desszertek, 15 százalék szerint a szénhidrát általában járult hozzá a kialakuláshoz. Csupán 7 százalék szerint van ehhez közük a feldolgozott élelmiszereknek, és 1 százalék vélte úgy, hogy a húsoknak van benne szerepük.

Az eredmények szerint nagyon sokan egyszerűen nem tudják, hogy a feldolgozott, ipari előállítású élelmiszerek valós kockázatot jelentenek egészségünkre nézve. A kutatók hozzátették, nem elég azt mondani, hogy a feldolgozott, ultrafeldolgozott élelmiszer egészségtelen, hanem pontosítani kell az egyes élelmiszerek és azok egészségügyi hatása közti kapcsolatot. Fontos volna, ha az emberek megismernék az ételeiket, és újra megtanulnának főzni is, otthon készítenék el azokat az ételeket, amelyeket ma gyakran készételként vásárolnak meg.