Hamarosan olyanná válhat a Föld, mint amilyen 56 millió éve volt

Két magyar tudós vezetésével vizsgálja egy nemzetközi kutatócsoport, a bolygó mintegy 56 millió évvel ezelőtti környezeti változásait. A HUN-REN közleménye ezzel a munkával a jelenkori klímaváltozás jövőbeni hatásainak pontosabb megértését is segíthetik.

Az 56–33,9 millió évvel ezelőtti eocén korban számos kiemelkedően meleg, úgynevezett hipertermális esemény jelent meg, amelyek közül a korszak elején jelentkező, nagyjából 270 ezer évig tartó paleocén-eocén hőmérsékleti maximum (PETM) volt a legjelentősebb. A globális átlaghőmérséklet ekkor 10–15 Celsius-fokkal volt magasabb a mainál, a légköri szén-dioxid koncentrációja pedig 800 és 1800 ppm között változott, ami a mai ~423 ppm-es érték 2–4-szerese. 

Mivel bizonyos előre jelzések szerint 2100-ra 550–700 ppm közötti, illetve 1200 ppm-et meghaladó légköri szén-dioxid-koncentráció és elképzelhető, kis túlzással elmondható, hogy világunk néhány évtizeden belül olyanná válhat, amilyen 56 millió éve volt. 

Ezért kulcsfontosságú ezt a múltbéli, meleg klímaállapotot behatóan vizsgálni, hiszen hasznos információkkal szolgálhatnak a jelenkori klímaváltozás jövőbeni hatásaival kapcsolatban is.

A kutatók a spanyolországi Tremp-Grauss medencében lévő szárazföldi üledékrétegeket és eltemetett ősi talajokat, ezeken belül is a talajokban egykor keletkezett karbonátgumókat elemezték. Ezek alapján meg tudták becsülni az egykori talajok nyári középhőmérsékletét, valamint az akkoriban jellemző szezonális léghőmérséklet is. Az eredmények 33,9 és 39,2 Celsius-fokos talajhőmérsékleteket mutattak a késő paleocén és a PETM idején.

A jelenlegi klímával összevetve ebben az időszakban sokkal egyenletesebb globális hőeloszlás volt jellemző, aminek számtalan következménye volt az akkori éghajlatra, illetve növény- és állatvilágra. A PETM részben a nagy mennyiségű, valószínűleg vulkanikus eredetű szén-dioxid, illetve tenger alatti forrásból és/vagy a felolvadó permafrosztból felszabaduló metán légkörbe kerülése miatt alakult ki. Ezek hatására 5000–6000 év alatt mintegy 3200–12000 gigatonna szén került a légkör-óceán rendszerbe, ami drasztikus hőmérséklet emelkedéshez vezetett. Ez a globális vízkörforgalom jelentős átalakulásával, az óceánok elsavasodásával, valamint a szárazföldi emlősfaunák és a tengeri élőlények egy részének kihalásával járt.

Az emberi tevékenység révén az ipari forradalom óta egyre nagyobb mértékben a légkörbe juttatott üvegházgázok (elsősorban szén-dioxid) hasonló következményekkel járhatnak, ezért mennyiségük jelentős csökkentése elengedhetetlennek tűnik, hogy elkerüljük az emberek számára elviselhetetlen mértékű klímaváltozás bekövetkezését.