A diktatúrákban gyorsabban öregszik az ember

Az öregedés folyamatát számos tényező befolyásolja, az örökletes adottságokon felül az életkörülmények, táplálkozás, mozgás, és így tovább. Ezekről jórészt tudunk, így például közismert, hogy a dohányzás vagy a légszennyezés felgyorsítja a test öregedését.

Magát a biológiai öregedést különféle molekulák előfordulása révén mérni is tudjuk, ezek a biomarkerek elárulják, milyen mértékű a különbség az ember születési életkora és biológiai életkora közt. Úgy is mondhatnánk, hogy mérhető, mennyire elhasználódott az ember szervezete.

Egy nemrégiben, a Nature Medicine folyóiratban publikált kutatás az öregedés folyamatát vizsgálta meg, 4 kontinens 40 különböző országában. A kutatást a Nature híre ismertette. Azt mérték fel, hogy mennyire tekinthető a folyamat egészségesnek, vagy épp felgyorsultnak.

Nem csodálkozunk, hogy a magas vérnyomás vagy más szív- és érrendszeri betegség gyorsította az öregedést, de ide tartozott a halláskárosodás is. Ide sorolható még a diabétesz, a látáskárosodás, az egészségtelen testtömeg, az alvászavar, és az alkoholfogyasztás is.

Az egyik legpozitívabb hatású külső tényezőnek az iskolázottság bizonyult, minél magasabb iskolai végzettsége volt valakinek, annál lassabban öregedett a szervezete. Pozitív hatása volt annak, ha az ember képes volt a mindennapi feladatait ellátni, illetve annak is, ha a kognitív képességei jók voltak.

Ahol gyenge lábakon állt a demokrácia, és nagy volt a társadalmi egyenlőtlenség, ott gyorsabban öregedtek az emberek. A korlátozott szavazójogok, a politikai pártok korlátozott szabadsága, a tisztességtelen választások – vagyis a demokrácia intézményének eróziója szorosan összefüggött az öregedés sebességével.

Emellett az alacsonyabb nemzeti jövedelem, a légszennyezés, a társadalmi és a nemi egyenlőtlenségek szintén gyorsították a biológiai öregedés folyamatát. Egyiptom és Dél-Afrika lakói öregedtek leggyorsabban, középen voltak az ázsiai és latin-amerikai országok lakói, a legkevésbé pedig az európaiakat érintette a biológiai öregedés.

A kutatók több mint 160 ezer fő adatait elemezték, 27 európai, 7 latin-amerikai, 4 ázsiai és 2 afrikai ország lakói közül. Pusztán az eltartott 3 évig, hogy az adatgyűjtésben fennálló eltéréseket egymáshoz igazították azért, hogy aztán az adatokat össze lehessen hasonlítani. Eztán számba vették mindazokat a tényezőket, amelyek minden országban jelen voltak, és befolyásolták az öregedést.

Ezt követően az adatokat gépi tanulás segítségével elemezték, és kiszámították, mekkora születési életkorhoz mekkora biológiai életkor jár az egyes személyek esetében. Gyakorlatilag azt számították ki, hogy mekkora és milyen irányú eltérés van a kétféle életkor között.

Az egyelőre nem világos, mi módon hat az öregedésre a társadalmi-gazdasági és a politikai környezet. A szakemberek úgy vélik, a stressz agyra és testre kifejtett fizikai hatásaihoz kötődhet, így például a folyamatos stressz miatt kialakuló gyulladáshoz, amiről ismert, hogy számos negatív egészségügyi következménnyel jár.

Ahhoz, hogy a kutatási adatok összevethetők legyenek, számos tényezőt ki kellett hagyniuk a kutatóknak (amelyeket túlzottan eltérő módszerekkel mértek), így a dohányzást is, holott erről régóta ismert az öregedést gyorsító hatása. Még egy tényezőben lehetett volna sokkal jobb a kutatás: a mostani adatokat 4 évnyi idő elteltével bekövetkezett változásokból kapták, ám jóval hasznosabb volna 10 vagy épp 20 évet várni a következő méréssel.

Az azonban világos, hogy vannak emberek, akik a születési életkoruknál fiatalabb biológiai életkorúak. Nagyon jó lenne megérteni, ez minek köszönhető, mert így talán lassítani lehet majd a túl gyors öregedést más esetekben.