Földrengésjelzőket hordunk a zsebünkben

A világ jelentős részén nincs kiépített, nagy sűrűségű földrengésmérő hálózat, ezt azonban a földrengések nem veszik figyelembe, és ott is megmozdul a talaj, ahol így esély sincs figyelmeztetni a lakosságot. Az erős rengéseknek kitett országok, amelyek szegények, egyáltalán nem rendelkeznek ilyen drága mérőhálózattal, és pont ezeken a helyeken fordulnak elő a nem rengésálló épületek, így itt megsokszorozódik az emberre leselkedő veszély.

Gondoljunk bele: néhány másodperc is elegendő lehet ahhoz, hogy az ember akár kifusson a házból, akár olyan helyre bújjon, ahol egy beomló épületben is életben maradhat. Habár a földrengések nagyobb időtávú előrejelzésére egyelőre reményeink sincsenek, az efféle rövid idejű figyelmeztetések azonban bizonyosan életmentők.

A Google kutatói egy globális, Androidos telefonokból álló „hálózat” segítségével vizsgálták meg, mennyire hatékonyan tudnak ezek adataiból efféle figyelmeztetést kiadni. A kutatásról a Science folyóiratban számoltak be.

Miként működhet egy ilyen figyelmeztető rendszer?

A rengés során többféle hullám indul útnak a földben. A leggyorsabb, és így az elsőként a műszerekre érkező a P-hullám, amely 1,7-szer gyorsabb a másodikként érkező, és a pusztításért jórészt felelős S-hullámnál. A telefonokba épített gyorsulásmérők észlelik is: ha az egyébként álló (nem mozgó) telefonok hirtelen gyorsulást észlelnek, ennek adatait elküldik a Google szerverére.

A szerver azonosítja, hol és pontosan mikor pattant ki a rengés, mekkora erősségű, majd, ha ez elér egy kritikus szintet, akkor azonnal szétküldi a figyelmeztetést a régióban lévő telefonokra. Ez a rendszer az androidos telefonok 70 százalékán aktív világszerte, alapértelmezett szolgáltatás.

Az Android Földrengésriasztó Rendszer (AEA) három éves tesztidőszaka során több mint 11 ezer rengést detektált, közel 100 országban emberek millióinak küldött figyelmeztetést a telefonjára. Az adatok folyamatos elemzésével és a kapott visszajelzésekkel a szakemberek folyamatosan javították is a rendszer működését.

Az észlelt rengések erőssége M1,9 és M7,8 magnitúdó közti volt. Érthető módon ott jobb a figyelmeztetések hatékonysága, ahol több telefon is van, ezért például a tenger alatti rengések észlelésében nem igazán jó ez a módszer, kivéve ha az a partok közelében pattant ki.

Ha a rengés erőssége eléri a 4,5 magnitúdót, akkor a rendszer kiküldi a figyelmeztetést. (Összevetésül: hazánk utolsó jelentősebb, 4,9 magnitúdós rengése, amelyet Berhida térségében detektáltak 1985-ben, ennél mintegy négyszer nagyobb energiát szabadított fel.)

A rendszer a rengés adott helyen észlelhető hatásától függően kétféle figyelmeztető üzenetet küld. Az első az, amelyben gyakorlatilag csak a várható talajmozgásra figyelmeztetnek (ez is lehet életmentő, ha az ember kezében épp egy fazék forró víz van). A második, amely a közeli, nagyobb erősségű rengésekre figyelmeztet azzal, hogy cselekvést javasol az érintett embereknek (a felszólítás így hangzik: földre, fedezékbe, kapaszkodj!).

Ez utóbbi a telefon teljes képernyőjét azonnal elfoglaló riasztás, amelyben a rendszer megmondja, hogy milyen távolságban, milyen erősségű rengés pattant ki, és ábrán is mutatja a teendőket. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy egy 6,5-ös rengéskor a 78 kilométeres körzetben élőknek jelez azonnali cselekvést, míg a várható mozgásra akár 440 kilométernyi távolságban is figyelmeztet.

A rendszer 2024 májusában már 98 országban működött, és átlagosan havi 18 millió figyelmeztetést küldött szét.

A rendszer a folyamatos fejlesztések hatására ma már csupán 0,25 magnitúdónyit téved, és a pontossága olyan jó, mint az amerikai ShakeAlert, vagy a japán JMA rendszereké – azonban nagyságrendekkel több emberhez jut el.

2025 április márvány-tengeri 6,2-es erősségű rengés terjedése a telefonos jelek alapján

Egy 6,7-es erősségű fülöp-szigeteki rengés kapcsán a rendszer figyelmeztetése akár 15 másodperccel is megelőzhette a legnagyobb lökéseket az epicentrum közelében! Egy 5,7-es nepáli rengésnél a közelben élők számára ugyan nem ment ki riasztás (túl kis lakosságszám miatt kevés volt a detektáló készülék), ám a távolabb élők számára már igen. A 2023. februári török (7,8-as és 7,5-ös) rengésekről is több millió riasztás ment ki, ezek még nem voltak elég pontosak, azonban nagyban hozzájárultak a rendszer javításához.

Egy kikérdezés kapcsán a felhasználók 85 százaléka nagyon hasznosnak tartotta a rendszert, és mindössze az emberek 0,1 százaléka tiltotta le a riasztást a saját készülékén. Az efféle rendszer segítségével nemcsak figyelmeztetni lehet az embereket, de akár egy-egy régió földtani felméréséhez is hozzájárulhatnak az ekképp begyűjtött adatok. A rengések észlelése emellett a katasztrófaelhárítás számára is kulcsinformáció.