Magyar matematikus kapja Európa egyik legrangosabb tudományos díját

Európa egyik legrangosabb tudományos díját, az Erasmus-érmet ítélték oda Lovász László matematikusna, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnökének. A kitüntetést kiosztó Európai Tudományos Akadémia (AE) szerint Lovász korunk legkiemelkedőbb matematikusainak egyike, aki hat évtizedes munkássága során nemzetközileg elismert úttörő eredményeket mutatott föl a diszkrét matematika és a számítógéptudomány területén, ezzel érdemelte ki az elismerést.

Az AE olyan európai kutatóknak ítéli oda az Erasmus-érmet, akik a tudós közösség által elismert, tartósan magas színvonalú nemzetközi tudományos munkát végeznek. Lovász László 2025. október 16-án, Barcelonában veheti át a díjat, az akadémia éves konferenciáján, ahol A matematika szépsége címmel előadást is tart majd.

Az AE méltatása szerint Lovász László döntő szerepet játszott a diszkrét matematika és a számítástechnika térnyerésében, a tiszta és az alkalmazott matematika klasszikusabb területeivel való integrációjukban. Számos jelentős matematikai problémát oldott meg, minden alkalommal hatékony új technikákat dolgozva ki, amelyek jelentősége messze túlmutatott az eredeti céljukon.

A diszkrét matematika legbefolyásosabb elméletalkotójának, a számítástechnika, a diszkrét és a folytonos matematika kölcsönhatásának úttörőjének és a látszólag távoli területek közötti meglepő kapcsolatok megteremtésének mesterének nevezik, akinek ötletei nyomán számos új tudományos részterület alakult ki.

Mindezek mellett fontos új eszközökkel járult hozzá a lineáris programozás, az információelmélet, a számelmélet, a kriptográfia, a funkcionálanalízis, a valószínűségszámítás és a statisztikus fizika fejlődéséhez is. Legkiemelkedőbb eredményei közé tartozik a gyenge perfekt gráf sejtés bizonyítása, a Kneser-sejtés bizonyítása, a Lovász-féle lokális lemma bizonyítása, a Lenstra–Lenstra–Lovász rácsredukciós algoritmus, valamint a gráflimesz elmélet kidolgozása.

Az MTA által közölt életrajza szerint 1948. március 9-én született Budapesten. Tizenéves kora óta „sztármatematikusként” emlegetik, matematika doktori fokozatát 1971-ben szerezte az Eötvös Loránd Tudományegyetemen.

Az 1970-es években a gráfelmélet volt a tiszta matematika egyik első olyan területe, ahol megmutatkoztak a számítási bonyolultság elméletének sajátos problémái és lehetőségei. Lovász munkásságának egyik legfontosabb eredménye, hogy meghatározta, hogyan képes a diszkrét matematika megoldani a számítógép-tudomány alapvető elméleti kérdéseit.

A számítógép-tudományt megalapozó munkája mellett Lovász László széles körben alkalmazható, hatékony algoritmusokat is kidolgozott. Ezek egyike a róla, valamint az Arjen Lenstra és Hendrik Lenstra testvérpárról elnevezett LLL-algoritmus, amely fogalmi áttörést jelentett a rácsok megértésében, amelyek figyelemre méltóan jól alkalmazhatók többek között a számelmélet, a kriptográfia és a mobil számítástechnika területén. A jelenleg ismert titkosítási rendszerek, amelyek képesek ellenállni egy kvantumszámítógép támadásának, az LLL-algoritmuson alapulnak.

Munkásságával számos díjat érdemelt már ki, köztük a Wolf-díjat, a Kiotói-díjat és a matematika Nobel-díjának tartott Abel-díjat is. A Magyar Tudományos Akadémia mellett, az Amerikai Egyesült Államok Nemzeti Tudományos Akadémiájának és számos más akadémiának is a tagja, a Széchenyi-nagydíj, a Corvin-lánc és a Magyar Szent István-rend kitüntetettje.