Virágporból készülhet hűsítő és korallbarát naptej

Évente sok ezer tonna naptej mosódik az óceánokba, és jó ideje ismert, hogy a korallokra és számos más tengeri élőlényre káros a naptejek egy fontos összetevője. Épp ezért elég sok olyan kísérlet is zajlik világszerte, amelyek célja az ilyen naptejek helyettesítése. Ebbe a sorba lépett be a szingapúri kutatók által kifejlesztett, virágporból készülő naptej, amelyhez napraforgó, illetve kamélia pollenjét használták fel. A kutatást a szingapúri Nanjang Műszaki Egyetem ismertette.

A pollenből készült naptej a ma kaphatókhoz hasonlóan, igen hatékonyan elnyelte a káros ultraibolya sugarakat, nagyjából 30-as faktorú naptejhez hasonló mértékben. Míg a hagyományos naptejtől a laboratóriumi tesztek során 2 nap alatt megindult a korallfehéredés, a pollen alapú naptej nem volt ártalmas, a korallok még 60 nap elteltével is egészségesek voltak.

További tesztek során, szimulált napfényben a pollen-naptej még a bőr hőmérsékletét is képes volt 5 Celsius-fokkal csökkenteni, így mintegy 20 percen át hűvösebben tartotta a bőrt. Ez annak köszönhető, hogy a pollenből készült naptej kevesebbet nyel csak el az infravörös sugarakból.

„Ismert, hogy a pollen természetes módon ellenáll az UV-sugárzásnak, mivel a burkolatának meg kell óvnia a beltartalmát a káros környezeti hatásoktól. A kutatásunk során a virágport szerettük volna zselészerű anyaggá alakítani, hogy könnyen a bőrre lehessen kenni” – mondta el Cho Nam-Jon professzor. A kutatók olyan, nem allergizáló és megfizethető anyagot kerestek, ami környezetbarát és fenntartható alternatívát kínál.

A virágpor szemcséit a sporopollenin nevű anyag veszi körbe, ez a természetben fellelhető egyik leginkább ellenálló, évmilliókig fennmaradó biopolimer. Az a feladata, hogy a virágpor belsejébe csomagolt örökítőanyagot óvja, ennek pedig része az ultraibolya sugarak elleni védelem is.

A kutatóknak erős vegyszerek vagy magas hő nélkül sikerült szétválasztaniuk a napraforgó és a kamélia pollen ezen anyagát, majd zselésítették. A bőrre felkenve az emberi hajszál átmérőjéhez foghatóan vékony réteget képez, szabad szemmel teljesen áttetsző. Az állatkísérletekben a kamélia kissé hatékonyabban előzte meg a napfény okozta bőrkárosodást.

A kereskedelemben kapható naptejekkel azonos, vagy azoknál is jobb hatásfokú volt ez a védelem, az ultraibolya sugarak 97 százalékát képes volt kiszűrni. A kamélia pollenje a kutatók szerint általában véve nem allergizál. Felmerül persze a kérdés, hogy lehet-e fenntartható módon olyan mennyiségű kaméliát termeszteni, amiből az így készülő naptejjel el lehet látni a világot. Az se egészen világos, hogy mennyi ideig tart a felkent naptej hatása, de a kutatók már keresik az ipari előállítás lehetőségeit.