Szeptember asztrofotója: A pillanat, mielőtt a Hold elfedte a Vénuszt

Fényes Lóránd asztrofotográfus számára a jelenség az év fénypontjának számított, a felkészülést gondosan megtervezte, ahogy a kivitelezést és feldolgozást is. Beszámolóját az alábbi sorokban foglalta össze.

„Hónapok óta be volt jelölve szeptember 19-e a naptárban. A munkámból szabadságot vettem ki és szurkoltam, hogy az időjárás kegyes legyen. Nappali fedés történt ugyanis, amelyet szabad szemmel is csak távcsővel lehetett követni. Fotografikusan igazi kihívás volt.

Két út áll előttem egy ilyen nappali csillagászati fénykép elkészítése esetén: az ismertebb, a hagyományos kontinuumban, azaz természetes fényben történő rögzítés. Valószínűleg ilyen képekkel találkozott inkább az olvasó: a kék égen halványfehéren derengő holdsarló és mellette a Vénusz ragyogóan fényes pontja.

Ugyanakkor létezik egy nehezebb, de más élményt kínáló út is, az infravörös fényben történő fényképezés.

IR tartományban a kontraszt megnő, a részletek jobban látszanak, a légköri nyugtalanság inkább kisimul. Így egy monokróm hatású, sokkal inkább művészi jellegű természetfotó készíthető el. Az én célom ez utóbbi volt. A planetárium szoftveren már előre, jól modellezhetően látszott, ahogy a kis bolygó földöntúli módon, tökéletes szimmetriában lebeg a vékony holdsarló felett.

A rákészülés annak ellenére már hajnalban elkezdődött, hogy a fedés koradélután következett be.  Pirkadat előtt, öt órakor állítottam be a kompozíciót a távcsövön keresztül a kép készítéséhez. Mentettem a pozíciót, majd folyamatosan követtem egész nap a témát.

Később a nappali fények miatt a legnehezebb a Newton-távcsőben levő tükröződések kompenzációja volt, mert a jelenség közvetlenül a Nap szomszédságában zajlott. Először megpróbáltam kézzel tartani egy fénytakarót a távcső elé, de ez nem ért semmit. Ezt követően elszaladtam a papírboltba fekete kartonért, ami szintén nem hozott megoldást: a papír nem volt elég merev, hogy fix takarólemezként funkcionáljon. Végül, jobb híján, eszkábáltam létra, teleszkópos mennyezetrúd, kartondoboz kombóból egy mozgatható napárnyékolót.

Mivel nagyon remegett a légkör, részlet felvételeket készítettem a Holdról, majd a végleges beállást a konkrét fedés előtt indítottam el. A nagy távcső telőmezőjébe egyben nem fért be a teljes téma, ezért három képkockás mozaikképet vettem fel.

Emiatt majdnem le is maradtam magáról a fő pillanatról: éppen a Hold szélét fotóztam, amikor észbe kaptam és visszaálltam középre.

30 másodperc híján majdnem kárba veszett a hajnal óta tartó munkám. Meredek volt, de a végeredményként bemutatásra került pillanatot mégis sikerült megörökíteni.”

Technika:

• 400/1821 ANT Newton-távcső;
• Fornax 150 mechanika;
• Player One Ares-M Pro monokróm hűtött csillagászati kamera;
• Televue Paracorr Type-2 kómakorrektor;
• Astronomik ProPlanet-642BP szűrő;
• Képfeldolgozás: AutoStakkert!, Registax, PS, Lightroom, Astra Image.