Megvan, kik kapják idén a fizikai Nobel-díjat
Három kutatónak ítélték oda az elismerést.
2025-ben október 6-án, hétfőn vette kezdetét a Nobel-szezon, elsőként élettani és orvostudományi kategóriában hirdettek eredményt. Kedden aztán a fizikai elismerés következett,
ezt idén John Clarke, Michel H. Devoret és John M. Martinis számára ítélték oda
a makroszkopikus kvantummechanikai alagúthatás és az elektromos áramkörökben történő energiakvantálás felfedezéséért.
BREAKING NEWS
The Royal Swedish Academy of Sciences has decided to award the 2025 #NobelPrize in Physics to John Clarke, Michel H. Devoret and John M. Martinis “for the discovery of macroscopic quantum mechanical tunnelling and energy quantisation in an electric circuit.” pic.twitter.com/XkDUKWbHpz— The Nobel Prize (@NobelPrize) October 7, 2025
A fizika egyik fontos kérdése, hogy mekkora lehet egy rendszer maximális mérete, amelyben kvantummechanikai hatások mutathatók ki. Az idei Nobel-díjasok olyan elektromos áramkörrel végeztek kísérleteket, amelyeket kézben lehet tartani, bennük mégis kvantummechanikai alagúthatás és kvantált energiaszintek figyelhetők meg.
A kutatók kísérletei bebizonyították, hogy a kvantummechanikai tulajdonságok makroszkopikus méretben is megmutatkoznak. A kísérleteket 1984-ben és 1985-ben hajtották végre szupravezető anyagokkal, a rendszer a kvantummechanika által előre jelzett módon viselkedett. Az eredmények lehetőséget teremtettek a következő generációs kvantumtechnológia fejlesztésére.
A Nobel-szezon nagyjából egy hétig tart, szerdán a kémiai, csütörtökön pedig az irodalmi kategória következik. Pénteken a Nobel-békedíj, jövő hétfőn pedig a gazdasági elismerés nyerteseit mutatják be.
Így váltak ragyogóvá az ammolit színei
Az ammoniteszek egy csoportja különleges körülmények közt megkövülve rendkívül látványos, ragyogó színekben pompázó ékkővé változott, ennek a mikéntjét most sikerült feltárni.
Kréta időszaki ősmaradvány vall a tengeri teknősök eredetéről
A teknősök szárazföldi állatokként jöttek létre, ám az evolúció során egy csoportjuk vízi életmódra váltott.
Az ólom az emberi agy evolúciójába is beleszólhatott
Egy új kutatás arra jutott, hogy elődeink szervezetébe már 2 millió évvel ezelőtt is bejutott az ólom, és nyomokat is hagyott fogaikban.
Az emberiség mozgásai sokszorosan felülmúlják a szárazföldi állatvilágét
A mozgás mind az ember, mind a vadállatok számára az élet egyik legfontosabb része, azonban úgy tűnik, oly sok más területhez hasonlóan, itt is átalakulás zajlik.
Mégsem tífusz pusztította el Napóleon seregét
Napóleon 1812-es oroszországi hadjáratában az időjárás és a kórokozók is összeesküdtek a francia hadak ellen, több százezer katona halálát okozva, új vizsgálatok tárták fel, hogy végül is milyen fertőzések kísérték a visszavonuló sereget.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
