Három kutató kapja idén a kémiai Nobel-díjat
A szakértőket fém-szerves vázszerkezetek megalkotásáért díjazták.
2025-ben október 8-án, szerdán jelentették be az idei Nobel-szezon utolsó tudományos kategóriájának – kémia – győzteseit. Az élettani és orvostudományi díjazottakat hétfőn, a fizikai kategóriában elismert kutatókat kedden mutatták be.
A kémiai díj idén a japán Kitagava Szuszumué, az angol Richard Robsoné és a jordániai-szaúdi-amerikai Omar M. Jágié lesz.
A szakemberek olyan molekuláris struktúrákat, úgynevezett fém-szerves vázszerkezeteket alkottak meg, amelyen keresztül a gázok és más anyagok áramolhatnak. Ezen technológia felhasználható többek között a sivatagi levegőből történő vízbegyűjtésre.
A struktúrák sarokkövei a fémionok, amelyeket hosszú, szén alapú szerves molekulákat kötnek össze. Ezek nagy üregeket tartalmazó kristályokat alkotnak, a felhasznált építőelemek változtatásával pedig egy-egy konkrét anyag befogadására tervezhetőek. A szerkezetek kémiai reakciókat is előidézhetnek, illetve elektromosságot is vezethetnek.
A történet 1989-ben kezdődött Robson munkájával, majd Szuszumu és Jági 1992 és 2003 között több forradalmi felfedezést is tett. A fém-szén vázszerkezetek felhasználásával később a szakértők világszerte különböző fejlesztéseket hoztak létre, többek között a szén-dioxid megkötésére.
BREAKING NEWS
The Royal Swedish Academy of Sciences has decided to award the 2025 #NobelPrize in Chemistry to Susumu Kitagawa, Richard Robson and Omar M. Yaghi “for the development of metal–organic frameworks.” pic.twitter.com/IRrV57ObD6— The Nobel Prize (@NobelPrize) October 8, 2025
A szokásokhoz híven 2025-ben is három további kategóriában – irodalom, béke, közgazdaságtan – fogják még odaítélni a Nobel-díjakat. Az utolsó bejelentés október 13-án lesz.
Kréta időszaki ősmaradvány vall a tengeri teknősök eredetéről
A teknősök szárazföldi állatokként jöttek létre, ám az evolúció során egy csoportjuk vízi életmódra váltott.
Az ólom az emberi agy evolúciójába is beleszólhatott
Egy új kutatás arra jutott, hogy elődeink szervezetébe már 2 millió évvel ezelőtt is bejutott az ólom, és nyomokat is hagyott fogaikban.
Az emberiség mozgásai sokszorosan felülmúlják a szárazföldi állatvilágét
A mozgás mind az ember, mind a vadállatok számára az élet egyik legfontosabb része, azonban úgy tűnik, oly sok más területhez hasonlóan, itt is átalakulás zajlik.
Mégsem tífusz pusztította el Napóleon seregét
Napóleon 1812-es oroszországi hadjáratában az időjárás és a kórokozók is összeesküdtek a francia hadak ellen, több százezer katona halálát okozva, új vizsgálatok tárták fel, hogy végül is milyen fertőzések kísérték a visszavonuló sereget.
Egy új ötlet segíthet csökkenteni a divathulladékot
A gyorsdivat modern korunk egyik rákfenéje, amellyel egyaránt terheljük a környezetet és a társadalmat.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
