Egydózisú és hőstabil veszettség elleni oltóanyag készül

A veszettség ellen számos fejlett országban lehet védekezni úgy, hogy a háziállatokat oltják, a vadállatokat más módszerrel immunizálják. Azonban s szegény országokban e téren igen nagy az elmaradás, ráadásul a háziállatok is sokkal nagyobb veszélyt jelentenek, mivel őket sem oltják.

Amikor valakit egy feltételezhetően veszett állat megharap (pl. kóbor kutya vagy macska), az illetőt immunizálni kell az egyébként halálos veszettség ellen. Ehhez 3-5 adagból álló vakcinát használnak, vagyis ennyiszer kell az embernek visszamennie az orvoshoz. Ez még talán a kisebbik gond.

A nagyobbik az, hogy a használatban lévő vakcinákat csak rendkívül hidegen lehet szállítani és tárolni (-60 Celsius-fok), erre pedig pont az érintett, jórészt meleg égövi országban nincs meg az infrastruktúra. Ez az egyik oka annak, hogy minden évben emberek tízezrei halnak meg e szörnyű kórban.

Remélhetőleg erre fog megoldást jelenteni az az új vakcina, amelyet a Coloradói Egyetem (Boulder) szakemberei fejlesztettek ki. Az oltóanyag egyelőre még állatkísérleti fázisban van, de a kutatók rendkívül ígéretesnek tartják. Néhány éven belül a klinikai (emberes) tesztjei is megkezdődhetnek.

Az oltóanyagok általában – a veszettség elleni is – olyan fehérjéket tartalmaznak, amelyek egy adott kórokozót jellemeznek, és amelyek felismerésével az immunrendszer célzott támadásba lendül, megelőzve ezzel azt, hogy a betegség elhatalmasodjon a szervezetben. A veszettség elleni, most használatos vakcina fehérjéi viszont kicsapódnak hő hatására (olyan folyamat ez, mint ami a tojással is történik, ha főzik vagy sütik), és ezzel elveszíti az anyag a hatásosságát. Emiatt kell hűtve tárolni az oltóanyagok zömét, az ugyan változhat, hogy mennyire hidegben is marad csak hatásos.

Journal of Pharmaceutical Sciences folyóiratban bemutatott új oltóanyag legalább 3 hónapig megőrzi stabilitását akkor is, ha +50 Celsius-foknak van kitéve. Emellett másik jó tulajdonsága, hogy egyetlen adagban beadható a sorozat, ugyanis időzített módon szabadulnak fel az anyagai. Ez azt is jelenti, hogy elég egyszer eljutni az orvoshoz, egészségügyi intézményhez – ne feledjük, a vidéki India vagy Afrika területén ez is igen nagy kihívás.

Az oltóanyag titka a zafír. Az inaktivált veszettségvírusokat és az oltóanyag más összetevőit cukoroldatba teszik, majd ezt egy fúvókán keresztül porlasztják. A mikroszkopikus méretű, megszilárdult cukros szemcséket (viccesen mondhatnánk, hogy a kandírozott vírusdarabokat) azután nanoléptékű alumínium-oxiddal (ez a zafír) vonják be. Ezt egy olyan eljárás teszi lehetővé, amelyet a Coloradói Egyetem szakemberei fejlesztettek ki, ezzel akár egyetlen atom „vastag” réteget is lehet valamely célobjektumra felhordani.

A zafír csak igen lassan oldódik le a mikroszkopikus szemcsékről, így nagyon sokáig védi az oltóanyagot. A védőréteg vastagsága pedig meghatározza, hogy mikor kezd leoldódni, vagyis mikor szabadulhat ki zafírbörtönéből a kandírozott, elölt vírus. Ennek segítségével lehet egyetlen injekcióban beadni az időzített későbbi oltásokat is.

Az oltóanyag száraz por formájában tárolható és szállítható, így ha az említett klinikai kísérletek is sikerrel zárulnak majd, akkor India vagy Afrika legszegényebb lakói számára is megnyílik az út ahhoz, hogy túlélhessék egy veszett kutya harapását.

A módszeren és az oltóanyagon 25 éve dolgoznak a szakemberek, apránként adtak hozzá az egyes kutatók újabb és újabb módszereket a munkához. Ennek köszönhetően néhány év múlva remélhetőleg sorsfordító megoldást nyújthatnak át a trópusok távoli falvaiban élőknek is.