Vajon hány ember élt eddig a Földön?

Az ember alapvetően kételkedik a készen kapott számadatokban. Különösen akkor, ha olyan dolgot igyekszik a szám felbecsülni, amiről tudjuk, hogy nincsenek pontos adataink. Évezredekkel ezelőtt nem nagyon voltak népszámlálások, és az is kérdés, vajon milyen történelem előtti időkig érdemes visszamenni, ha az ember össz létszámát keressük? A demográfusok évtizedek óta igyekeznek többé-kevésbé pontos választ keresni erre a kérdésre. A Scientific American vázolta fel azt, hogy miként is lehet választ kapni erre a kérdésre, a Spektrum der Wissenschaft-ban megjelent eredeti cikk alapján. Ha a 117 milliárd igaz, akkor ez azt jelenti, jelenleg él az összes valaha született ember 7 százaléka – ez pedig hatalmas arány!

Ki is számít embernek, milyen messzire nézzünk vissza?

Ember néven nevezzük a Homo-nemzetség korábban élt tagjait is, mint a Homo erectus, vagy a neandervölgyi ember. Nem mindegy, mert így sok százezer évre, de akár több millió évre is vissza kellene néznünk. Ha csak a modern ember, a Homo sapiens számít, akkor is lehet önkényesen kijelölt kezdeti időpontokat meghatározni, mint a 200 ezer (a modern ember megjelentése) vagy az 50 ezer év (a modern ember ekkor már szinte egyeduralkodó volt, és kulturálisan is modernné vált). Ezek azok a számok, amelyekig visszanyúlunk általában, ha az ember valaha élt össz létszáma a kérdés.

Azonban 50 ezer éve nem voltak statisztikák, ilyesmit csak a 19. században kezdtünk összeállítani az akkoriban elterjedő népszámlálások adatai alapján. A becslések tág határok közt mozognak, ha például időszámításunk szerint 1-re nézünk vissza, egyes becslések szerint 170, mások szerint 300 millióan éltek. Az ókorra pedig elég jól vissza tudunk tekinteni a korabeli városok méretei, népsűrűsége szerint, a még korábbi időszakokról a régészeti leletek adnak némi támpontot. A temetkezés, vagy a mezőgazdálkodás elterjedése alapján megbecsülhető egy kor és terület népessége. Ennél távolabbról azonban nem nagyon tudunk kézzel fogható adatokat előteremteni, csak modellezni tudjuk a népességet.

Demográfiai becslések

A népesség változásához ismerni kell, hányan születtek, és hányan haltak meg – a legegyszerűbb, ha azt feltételezzük, hogy egy-egy adott időszakban állandó volt születés és a halálozás aránya. Ha így számolnánk, akkor egészen egyszerű, exponenciálisan emelkedő görbénk lenne. Így azonban a kapott eredmény sokkal nagyobb volna a valósnál, mivel ez esetben minden egyes, adott korban élt ember évek sokaságán keresztül újra és újra benne volna az adatokban. Emiatt ismerni kell azt is, hogy vajon az adott korban mennyi volt az átlagos élettartam. Carl Haub demográfus ezzel a módszerrel számította ki, hogy 93 milliárd, feltételezve, hogy az ember 50 ezer éves. Néhány évvel később egy kollégájával újra számoltak, és akkor 200 ezer évre visszatekintve született meg az ominózus 117 milliárdos végeredmény. 

Ez a 117 milliárd azonban kevésnek tűnhet. Miért csupán ennyi, hisz ma rengetegen vagyunk? Nem szabad azonban elfelejteni, hogy a népességrobbanás a viszonylag közeli múltunk eredménye.

A földművesség kialakulásakor, mintegy 10 ezer éve, alig pár millió ember volt az egész Földön. Időszámításunk kezdetén pár százmillióan, és még a 19. század végén is kevesebben voltunk egymilliárdnál. A növekedés csak akkor kapcsolt rá, amikor a modern mezőgazdaság sok élelmiszert tudott előállítani, és amikor a modern orvoslás védőoltásokkal rengeteg ember halálát előzte meg, másokat pedig meggyógyított korábban halálos betegségekből.

Egészen pontos választ sose fogunk kapni a címbéli kérdésre, ám a 117 milliárdos becslés igen közel járhat a valós adathoz. Elképesztő korban élünk, soha eddig nem taposta egyszerre ilyen sok ember a bolygónk porát! Ezért is volna különösen fontos, hogy minél jobban megbecsüljük, vigyázzunk rá.