Véletlenül bukkantak gyönyörű szikladíszítésre Mongóliában

Az Izlandi Egyetem földtudományi kutatói német kollégáikkal együtt, 2025 nyarán, Mongóliában végeztek felméréseket, az Altáj-hegységben. A munka vége az lett, hogy a földtudományt és a régészetet ötvöző eredményeket értek el, egészen meglepő módon. Egy geológiai térképező munka szünetében Steffen Mischke professzor és a vele együtt dolgozó Elma Katrín Ölvarsdottir geológushallgató 3000 éves, bronzkori szikladíszítéseket talátt.

„Mongóliában, az Altáj csupasz lejtőinek geológiai vizsgálatai során, eddig nem ismert bronzkori sziklafaragványokat találtunk. Összesen 60 petroglifát azonosítottunk és dokumentáltunk egy viszonylag kis területen. Dr. Bajarszaikan Jamszranjav, a Mongol Régészeti Intézet bronzkor- és vaskor-szakértője megerősítette, hogy eddig ezekről az alkotásokról nem volt tudomásuk a mongol szakembereknek” – magyarázta Mischke professzor.

A bronzkori emberek keze munkáját dicsérő alkotások nemcsak izgalmas felfedezések, de egyúttal az évezredekkel ezelőtti ember látható kulturális örökségét is jelentik. Az Altáj sziklás régiójában nemrégiben ennél is sokkal ősibb, 12 ezer éves petroglifákat is találtak.

A hasonló, szárazabb térségek szikláin a legtöbbször a szikla felszínét bevonó, sötétebb árnyalatú sivatagi mázba karcolják a rajzaikat az emberek. Ez a mangánból és vas-oxidból álló bevonat nagyon-nagyon lassan alakul ki, igen vékony, könnyű bele rajzolni, világszerte gyakran tették is ezt az emberek.

„Steffennel egy rövid szünetet tartottunk a környéken végzett mérésekben, ő pár lépéssel odébb sétált, kérdeztem valamit tőle, de nem felelt. Felnéztem, és láttam, hogy az arcára a rácsodálkozás öröme ült ki. Megkérdeztem, mit néz ennyire, de meg se tudott szólalni a meglepetéstől. Odamentem hát, és pontosan ugyanezt a rácsodálkozást éltem át, amikor megláttam a sziklafaragványokat előtte.

Amikor magunkhoz térve felfogtuk, mit is látunk, körbesétáltuk a területet és rengeteg további szikladíszt találtunk.

Ekkor döbbentünk rá, hogy valójában micsoda felfedezés részesei lehettünk! Hihetetlen volt, alig tudtuk abbahagyni a nevetést” – tette hozzá Elmar Katrín Ölvarsdottir. „Soha nem fogom elfelejteni ezt a napot, hatalmas kiváltság volt, hogy részese lehettem e fantasztikus sziklafaragványok felfedezésének”

Az ehhez hasonló sziklafaragványok kulcsfontosságú információkat hordoznak az évezredekkel ezelőtt élt emberek életéről, hitvilágáról és társadalmáról. Megmutatják, milyennek látta, milyennek értelmezte környezetét a korabeli ember, milyen volt a kapcsolata a természettel, és miként használták fel a környezet nyújtotta erőforrásokat.

Meglehetősen furcsa, hogy földtudományi kutatók bukkantak efféle alkotásokra, azonban a vizsgálataik már több tudományterületet érintőek. A geológia, a régészet és az antropológia csak közös erővel tárhatja fel az emberi múlt e titkait.

A mongol szakemberek az egész területet felterjesztik majd UNESCO világörökségi védelemre és „a most felfedezett szikladíszítések e felterjesztésnek fontos részét képezik majd” – tette hozzá Mischke professzor. Azzal, hogy a készítésük óta eltelt hosszú idő után megpillanthatták e sziklarajzokat, a múlt rejtett titkaiból az emberi kulturális örökség részévé tették őket a kutatók.