Újabb magyar műhold állt pályára

November 28-án bocsátották fel a Transporter-15 küldetés a Hunityt – olvasható a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) közleményében. A kisműhold a BME Villamosmérnöki és Informatikai Kara Szélessávú Hírközlés- és Villamosságtan Tanszékének Mikrohullámú Távérzékelés Laboratóriuma és a Műegyetemi Rádió Club együttműködésében a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság fő szakmai partnerségével készült.

„Nagy büszkeség a BME közössége számára hatodik műegyetemi kisműhold sikeres startja, ami oktatóink és hallgatóink összefogásával valósulhatott meg. A BME erőssége több tudományterület ismereteinek és módszereinek integrálása egy közös cél érdekében, amit legújabb kisműholdunk indulásával ismét bizonyítottunk” mondta Charaf Hassan, a BME rektora.

A BME hatodik diákműholdja a SpaceX egyik Falcon-9 rakétájával indult el kaliforniai Vandenberg űrközpontból mintegy 100 másik műholddal együtt. Nem sokkal a felbocsátás után 520 km magasságú napszinkron pályára állt, majd elkezdődött a fedélzeti akkumulátor feltöltése. A fedélzeti antennák és napelemoldalak nyitása után megkezdte a működését, az első jelek november 29-én érkeztek.

Az 5x5x15 centiméteres, 868 gramm tömegű űreszköz egyik újdonsága, hogy nyitható napelemszárnyai vannak, így több energiához jut. A másik, hogy egy szintén nyitható egységen középiskolások kísérleti paneljeit helyezték el.

A Hunity hasznos teherként számos tudományos műszert és kísérletet, nagy felbontású fedélzeti kamerát, mágneses és motoros helyzetstabilizáló rendszert is vitt a világűrbe. Emellett többfajta napelem űrbéli tesztjét fogják rajta elvégezni.

Folytatva az MRC100-nál megkezdett egyetemek közötti együttműködést, a győri Széchenyi István Egyetem fejlesztőcsapatának 4 kísérleti panelje is a fedélzeten van. Emellett a tavalyi Cansat Hungary verseny döntős csapataiból alakult középiskolás diákcsapatok által fejlesztett 6 kísérleti panel került a nyitható oldalra.

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság fő szakmai partnerségével készített műhold rádióamatőr-sávon kommunikál, az elsődleges földi vezérlő állomás a Műegyetem E épületének tetején, a másodlagos állomás Érden található.

A pályára állítással a műegyetemi fejlesztő csapat jelenleg a világon a legtöbb sikeres PocketQube kategóriájú műhold küldetést tudhatja magáénak.

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen évtizedek óta folyik űrkutatáshoz, űrtechnológiához kapcsolódó tevékenység.