Csernobil: mi is történt a szarkofággal?

Az ENSZ nukleáris felügyeleti szervezete, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (IAEA) jelentésében arról ír, hogy a régi csernobili atomerőmű romjait körülvevő acélkupola dróncsapás következtében szerkezeti károkat szenvedett. Az IAEA szerint a struktúra már nem alkalmas rendeltetésszerű használatra.

A hírt az utóbbi időszakban több sajtóorgánum is átvette, több platform azt sugallta, hogy radioaktív anyag kerülhet a szabadba. De mit is jelent pontosan a szervezet bejelentése?

Súlyos károk a szarkofágban

Az IAEA szakemberei november végén, december elején átfogó vizsgálat alá vetették a létesítményt és környékét. Ekkor bizonyosodott be, hogy egy 2025. februárjában történt dróncsapás súlyos károkat okozott az új biztonsági burkolatban. Azt, hogy a támadás megrongálta a struktúrát, már korábban is ismert volt.

Ezt a szerkezetet 2016-ban építették fel a 4-es reaktort őrző korábbi, 1986-ban emelt burkolat köré, a sugárzás kijutását akadályozó struktúrákra a köznyelvben szarkofágként szoktak hivatkozni. 2025. február 14-én kora reggel az új burkolatot drón találta el, ami tűzhöz vezetett, radioaktív szennyeződés viszont nem került ki a környező területekre.

Az IAEA szerint a becsapódás ugyanakkor jelentős szerkezeti károkat idézett elő, a szarkofág pedig elvesztette elsődleges biztonsági funkcióját.

Rafael Mariano Grossi főigazgató kiemelte: noha végeztek ideiglenes javításokat, ám a további állapotromlás megakadályozása és a hosszú távú biztonság érdekében gyors és átfogó helyreállítás kellene.

Fontos, hogy közvetlen veszély nem áll fenn, az IAEA azonban minél korábbi beavatkozást sürget. A szervezet állandó csapattal monitorozza az atomerőmű helyzetét.

A 2025. februári támadást követően Ukrajna Oroszországot okolta, Moszkva viszont tagadta a felelősséget, az IAEA nem foglalt állást. Egy másik ukrán atomerőmű, a zaporizzsjai jelenleg orosz megszállás alatt áll, a létesítménynél szintén aggasztóak a harcászati műveletek.